Evangélium: Mt 19,23–30
„Embernek ez lehetetlen, de Istennek minden lehetséges.”
(Mt 19,26)
Tegnap a gazdag ifjú története azzal a fájdalmas képpel
maradt előttünk, hogy valaki találkozik Jézussal, meghallja hívását, mégis
szomorúan távozik, mert nem tudja elengedni azt, amihez a szíve túlságosan
hozzánőtt.
A mai evangélium innen folytatja. A tanítványok megdöbbenve
kérdezik: „Hát akkor ki üdvözülhet?” Jézus pedig olyan választ ad, amely
ezen a reggelen nekünk is kapaszkodó lehet: „Embernek ez lehetetlen, de
Istennek minden lehetséges.”
Sokszor azért fáradunk el lelkileg, mert mindent a saját
erőnkből akarunk megoldani. Rendbe tenni a családot, helyrehozni egy
kapcsolatot, jól végezni a munkánkat, türelmesebbé válni, újrakezdeni az
imádságot, megszabadulni attól, ami fogva tart. És egyszer csak elérkezünk oda,
ahol be kell vallanunk: én ehhez kevés vagyok.
Ez nem feltétlenül vereség. Lehet éppen a kegyelem kezdete.
Jézus nem azt mondja, hogy nekünk semmit sem kell tennünk.
Péterék elhagytak dolgokat érte, elindultak utána, vállalták az út
bizonytalanságát. De megtanulták azt is, hogy a Krisztus-követés nem pusztán
emberi teljesítmény.
Amit mi nem tudunk véghez vinni önmagunkban, azt Isten
kegyelme képes bennünk elkezdeni és beteljesíteni.
Talán ezen a nyári reggelen pihenés vár ránk, talán munka,
utazás, szolgálat vagy éppen egy nehéz beszélgetés. Bármit hozzon is a nap, ne
egyedül induljunk neki.
Mondjuk ki egyszerűen: Uram, amit ma én nem tudok, azt
rád bízom.
És aztán tegyük meg békességgel azt, ami rajtunk múlik. Mert
Krisztussal a lehetetlennek látszó utak sem feltétlenül zsákutcák.
Mai útravaló
Ahol elfogy az erőm, ott még nem fogytak el Isten
lehetőségei.
Reggeli ima
Uram Jézus, ma nem akarok mindent egyedül hordozni és
megoldani. Adj bölcsességet döntéseimhez, szeretetet találkozásaimhoz és erőt
feladataimhoz. Vezess ezen a napon, és segíts hinnem, hogy Veled az is
lehetségessé válhat, ami nekem lehetetlennek látszik. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése