Szentírás: Mt 10,16–23
Tegnap Jézus arra tanított bennünket, hogy ha valahol nem
fogadják be az evangéliumot, ne keseredjünk el, hanem menjünk tovább. Ma
azonban még mélyebbre vezet. Nem azt ígéri, hogy minden ajtó kinyílik előttünk,
hanem azt, hogy lesznek farkasok is az utunkon.
Ez első hallásra talán ijesztő. De figyeljük meg jól: Jézus
nem azt mondja, hogy váljatok farkassá a farkasok között, hanem azt: „Úgy
küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé.” A keresztény ember
ereje nem abban áll, hogy keményebb lesz a világnál, hanem abban, hogy
Krisztushoz hasonló marad akkor is, amikor ez áldozat vállalásba kerül.
Gondolj a már sokat emlegetett mécsesre egy sötét szobában.
A sötétség körülveszi, de nem tudja önmagától eloltani. A mécses nem harcol a
sötétséggel, egyszerűen csak világít. Így kell ma nekünk is élnünk. Lehet, hogy
valaki kinevet a hitedért. Lehet, hogy igazságtalanul bírál, félreért vagy
hálátlan lesz. Lehet, hogy fiatal barátom, éppen azért érzed magad idegennek a
társaságban, mert nem akarsz sodródni a többiekkel. Ne feledd: nem a világ
elismerése a cél, hanem Krisztus hűséges követése.
Jézus mond még valamit: „Legyetek okosak, mint a kígyók,
és egyszerűek, mint a galambok!” A keresztény ember nem naiv. Nem keresi a
bajt, de nem is alkuszik meg az igazsággal. Tud különbséget tenni jó és rossz
között, mégis tiszta szívvel, szeretettel cselekszik.
A mai nap során talán téged is próbára tesz valaki. Mielőtt
válaszolnál egy bántó szóra, egy igazságtalan megjegyzésre vagy egy kísértésre,
állj meg egy pillanatra, és kérdezd meg magadtól: Most a farkas beszél belőlem,
vagy Krisztus báránya?
A világ történetét nem a gyűlölet írta át, hanem a szentek
hűsége. Nem azok változtatták meg a világot, akik mindig győztek, hanem akik
Krisztust soha nem tagadták meg.
Ma indulj úgy útnak, hogy tudod: nem vagy egyedül. A Jó
Pásztor előtted jár. Ha mellette maradsz, nem kell félned a farkasoktól.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése