Szentírás: Mt 13,18–23
Jézus ma nem a magvetőről beszél elsősorban, hanem rólunk.
Arról a földről, amelybe Isten igéje nap mint nap belehull. Mert a kérdés nem
az, hogy Isten szól-e hozzánk. Ő fáradhatatlanul veti szeretetének magvait. A
kérdés inkább ez: „Aki pedig a jó földbe vetett magot fogadja, az
meghallgatja az igét, meg is érti, és termést hoz.”
Milyen a szívem ezen a reggelen?
Talán tele van örömmel. Talán aggodalommal. Lehet, hogy
fáradt vagy éppen új reményekkel indul neki a napnak. Jézus nem tökéletes
embereket keres, hanem nyitott szíveket. A jó föld nem azért jó, mert hibátlan,
hanem mert kész befogadni a magot, megőrizni azt, és időt adni neki a
növekedésre.
Sok minden szeretné ma is elrabolni Isten szavát. A rohanás,
a telefon értesítései, a megoldandó feladatok, a kimondott vagy ki nem mondott
aggodalmak. Néha saját félelmeink, máskor a világ zajos ígéretei nyomják el azt
a halk, de életet adó hangot, amely Krisztustól érkezik.
Árpád-házi Szent Kinga életének szépsége is ebben állt. Nem
a külső sikerek tették naggyá, hanem az, hogy Isten igéje mély gyökeret
verhetett a szívében. Ezért tudott szeretni, szolgálni és békét sugározni ott
is, ahol mások csak nehézséget láttak.
Ma nekünk sem kell rendkívüli dolgokat véghez vinnünk. Elég,
ha megengedjük, hogy Jézus szava ne csak megérintsen, hanem bennünk maradjon.
Ha egyetlen evangéliumi mondat elkísér a munkába, a családba, a betegágy mellé
vagy a tanulás óráiba, máris elkezdődött a termés.
Isten nem azonnali eredményeket vár tőlünk. Ő hűséges szívet
keres. A többit kegyelme csendben elvégzi.
Mai útravaló
A Krisztusnak megnyitott szív mindig több gyümölcsöt
terem, mint amennyit önmagától valaha is képes lenne.
Reggeli ima
Urunk Jézus Krisztus, tedd szívemet ma jó földdé, amely
örömmel fogadja igédet, és hűséggel őrzi azt. Áldd meg minden találkozásomat,
munkámat és döntésemet, hogy a mai nap végén szereteted gyümölcsei érlelődjenek
bennem és általam mások életében is. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése