Szentírás: Mt 6,7–15
Bizonyára volt már olyan napod, amikor sok mindent elmondtál
volna Istennek, de nem találtad a megfelelő szavakat. Talán fáradt voltál,
talán tele volt a szíved aggodalommal, vagy egyszerűen csak úgy érezted: nincs
erőd hosszú imádságokhoz.
Jézus mai evangéliumában éppen egy ilyen helyzetben áll
mellénk. Azt mondja: „Atyátok tudja, mire van szükségetek, még mielőtt kérnétek
tőle.”
Milyen megnyugtató igazság ez! Nem kell Istent győzködnünk.
Nem kell szép szavakkal lenyűgöznünk. Nem kell hosszú magyarázatokat adnunk
neki. Ő nem idegen, akit meg kell nyernünk magunknak, hanem szerető Atya, aki
már ismeri szívünk minden rezdülését.
Képzelj el egy kisgyermeket, aki egy hosszú, fárasztó nap
után odabújik az édesapjához. Nem tart beszédet. Nem magyarázza el részletesen
minden gondját. Elég, hogy ott van. Az apa pedig érti a hallgatást is.
Ilyen az igazi imádság.
Jézus ezért tanítja nekünk a Miatyánkot. Nem csupán egy
imaszöveget ad, hanem egy életformát. Megtanít arra, hogy Istenre Atyaként
tekintsünk. Hogy bízzunk benne. Hogy keressük az ő akaratát. Hogy kérjük
mindennapi kenyerünket. Hogy tudjunk bocsánatot kérni és bocsánatot adni.
Talán ma éppen ez utóbbi lesz a legnehezebb. Lehet, hogy
hordozol magadban egy régi sérelmet. Egy kimondott bántó szót. Egy
igazságtalanság emlékét. Jézus azonban arra figyelmeztet: a megbocsátás nem
elsősorban a másik embernek ajándék, hanem a saját szívünk felszabadítása.
Indulj hát neki ennek a napnak a Miatyánk lelkületével!
Amikor elfáradsz, amikor bizonytalanná válsz, vagy amikor aggodalom támad
benned, állj meg egy pillanatra, és mondd lassan, figyelmesen:
„Mi Atyánk...”
Lehet, hogy ez lesz ma a legerősebb imád.
Ima
Útravaló gondolat:
Ma ne azt kérdezd, hogy elég szépen imádkoztál-e, hanem azt, hogy elég bizalommal fordultál-e mennyei Atyádhoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése