| Esztelnek - 2016 - Virágvasárnap |
És pont ez az, amit Assisi Szent Ferenc annyira megértett.
Ferenc nem a „menő”, sikeres, mindenki által ünnepelt Jézust
kereste. Ő azt a Jézust szerette, aki lehajol, aki segít, aki nem fél attól,
hogy másokért áldozatot hozzon. Virágvasárnap Jézusa ilyen: elfogadja az
ünneplést, de tudja, hogy ez csak a kezdet. A „hozsanna” hamar „feszítsd
meg”-gé változik.
És ez elég kemény váltás.
Mi is szeretjük azokat a pillanatokat, amikor minden jól
megy: amikor sikerül valami, amikor elismernek, amikor jó érzés élni. De mi van
akkor, amikor nehéz? Amikor nem jön össze, amikor egyedül érezzük magunkat,
amikor küzdeni kell?
Ferenc azt mondaná: pont ott kezdődik az igazi követés.
Virágvasárnap kérdése nekünk szól: csak addig vagyunk Jézus
mellett, amíg „jó buli”, vagy akkor is, amikor már nem olyan könnyű?
Szent Ferenc nem akart híres lenni, nem akart többnek
látszani. Egyszerűen csak Jézus barátja akart lenni. Olyan valaki, aki vele
marad – bármi történjen.
És talán ez Virágvasárnap igazi üzenete: nem elég csak
lelkesedni. Jézus nem rajongókat keres, hanem barátokat. Olyanokat, akik vele
mennek akkor is, amikor az út már nem könnyű.
Amikor ma a kezedben tartod a barkát, gondolj erre: meddig
tart a lelkesedésem? Csak egy pillanatig, vagy végig megyek Jézussal a nagyhét
útján?
Szent Ferenc példája bátorít bennünket: nem a saját erőnkből
elért tökéletességre kell törekednünk, hanem arra, hogy szívünket Isten felé
fordítsuk, és engedjük, hogy ő formáljon bennünket. Így mondhatjuk őszintén:
„Uram, veled akarok menni.”
És ha így teszünk, akkor Virágvasárnap nemcsak egy emlék
marad, hanem meghívás lesz számunkra: hogy Krisztus nyomában járva
végigkísérjük őt a nagyhét útján, amely a kereszten át az élet teljességébe
vezet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése