Mk 6,1–6 nyomán
A nap végén csend lesz
körülöttünk. Elhalkulnak a zajok, letesszük a terheket, és talán előjönnek azok
a gondolatok is, amelyeket napközben elnyomtunk. Ilyenkor jó megállni egy
pillanatra, és őszintén szívünkbe nézni.
Názáret lakói túl jól
ismerték Jézust – és éppen ezért nem tudtak hinni benne. Mi is járhatunk így:
imádkozunk, mégis zárva marad a szívünk. De az este kegyelmi idő. Isten nem
számon kér, hanem vár. Nem a nagy tetteket keresi, hanem az alázatos bizalmat.
Ha ma elfáradtál, ha nem láttál csodát, ha úgy érzed, kevés volt a hited – nem baj. Az éjszaka Isten kezében biztonságos. Elég, ha most, lefekvés előtt egy kicsit kinyitod a szíved. A holnap már az Ő gondja is.
Esti ima
Urunk Jézus,
lecsendesedve állok Előtted.
Te ismered a mai napomat,
örömeimmel és mulasztásaimmal együtt.
Bocsásd meg, ha
megszoktalak,
ha nem számítottam Rád,
ha zárva maradt a szívem ott,
ahol hinni kellett volna.
Köszönöm, hogy mégis közel
maradsz,
hogy nem fordulsz el tőlem,
és hogy a holnapot is Veled kezdhetem.
Őrizd az éjszakámat,
adj békés pihenést,
és formáld bennem a bizalmat,
amely helyet ad a Te csodáidnak.
Ámen.
Esti útravaló:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése