A mai evangéliumban Jézus a
bárkából partra száll. Nem tart nagy beszédet, nem hívja föl magára a figyelmet
– egyszerűen jelen van. És ez elég. Az emberek felismerik, viszik hozzá
betegeiket, a reménytelent, az elfáradtat, a testben-lélekben sebesültet. Nem
kérnek sokat: „Hadd érintsük meg csak a ruhája szegélyét.” És akik
megérintik, meggyógyulnak.
Ez az Ige a hétköznapok
csendes csodájáról szól. Arról, hogy Isten nemcsak az ünnepek fényeiben, hanem
a reggeli indulásban, a munkába sietésben, az iskolatáskával a vállon, a
kötelességek sűrűjében is ott akar lenni. Jézus ma is „partra száll” az
életünkben: a konyhaasztalnál, az úton, a munkahelyen, az osztályteremben, az
orvosi rendelő várójában.
A betegek nem hosszú
magyarázatot kérnek, nem feltételeket szabnak. Bíznak. Tudják: elég egy
érintés. Ez a bizalom ma minket is megszólít. Nem kell tökéletesnek
lennünk, nem kell mindent értenünk. Elég, ha őszintén odavisszük hozzá azt, ami
fáj, ami fáraszt, ami reménytelennek tűnik. Elég, ha nem engedjük el Őt.
Ez a reggel arra hív, hogy
ne csak beszéljünk Istenről, hanem keressük a közelségét. Egy rövid
fohászban, egy csendes pillanatban, egy szeretettel végzett munkában. Jézus ma
is gyógyít – talán nem mindig úgy, ahogy várjuk, de mindig úgy, ahogy igazán
szükségünk van rá: békét ad, erőt ad, újrakezdést ad.
Indulj el ezen a napon azzal
a hittel, hogy nem vagy egyedül. Van Valaki, aki hagyja magát „megérinteni”, és
aki nem küld el senkit üres kézzel.
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus,
köszönjük, hogy ma is közel jössz hozzánk.
Látod fáradtságunkat, sebezhetőségünket,
kimondott és kimondatlan kéréseinket.
Add, hogy merjünk Hozzád fordulni,
és ne engedjük el a kezedet a nap során.
Érints meg minket szereteteddel,
gyógyítsd meg szívünket,
és tégy minket a Te békéd hordozóivá.
Ámen.
Útravaló – mottó
„Ma is elég egy érintés: ne
engedd el Jézust a napodban.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése