Szentírás: 2Sám 5,1–7.10
A nap végén visszatekintve
talán vegyes érzések vannak bennünk: voltak örömök, de lehettek fáradtságok, el
nem végzett feladatok, kimondatlan szavak is. A mai ige azonban most este is
emlékeztet: „vele volt az Úr” – és ez nemcsak Dávidra igaz, hanem ránk
is.
Lehet, hogy nem láttuk
mindig világosan Isten munkáját, mégis sok apró jelben ott volt: egy jó szóban,
egy megoldott nehézségben, egy türelmesebb pillanatban, egy csendes békében.
Szent Timóteus és Szent Titusz élete is arra tanít, hogy a hűség nem a tökéletességről
szól, hanem arról, hogy újra és újra Istenre bízzuk magunkat.
Most, az esti csendben jó
elengedni mindazt, ami ma megterhelt bennünket, és megköszönni mindazt, ami
ajándék volt. Akkor is velünk volt az Úr a mai napon, ha ezt csak most,
nyugodtabban visszatekintve tudjuk felismerni.
Esti ima
Urunk, hálát adunk a mai
napért, minden kegyelméért és minden tanításáért. Köszönjük, hogy velünk voltál
örömben és fáradtságban, sikerben és küzdelemben. Bocsásd meg, ahol
szeretetlenek voltunk, és gyógyítsd meg, ami bennünk elfáradt. Adj békés
pihenést, erősíts meg bizalmunkban, és készíts fel egy új napra, hogy holnap is
Veled járhassunk. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése