Szentírás: 1Jn 4,11–18
Esti
gondolat – visszatekintés a napra
Most, amikor elcsendesedik körülöttem a világ, visszanézek erre a napra.
Voltak benne
pillanatok, amikor könnyű volt jónak lenni, és voltak olyanok is, amikor a
félelem, a feszültség vagy a fáradtság irányított.
Talán
kimondtam olyan szót, amit megbántam. Talán elmulasztottam egy gesztust, egy
figyelmet, egy mosolyt.
Ma Isten
igéje emlékeztetett: a szeretetben nincs félelem. Nem azért, mert minden
tökéletes, hanem mert Isten szeretete erősebb mindennél.
Ő nem a
hibáimat számolja, hanem a szívemet keresi. Ott volt ma is minden örömben és
minden bizonytalanságban, még akkor is, amikor ezt nem vettem észre.
Most rábízom
ezt a napot: mindazt, ami szép volt, és azt is, ami nehéz maradt. Hiszem, hogy
az Ő szeretete ott is munkál, ahol én már elfáradtam.
Esti ima
Urunk,
köszönöm ezt a napot minden ajándékával együtt.
Köszönöm, hogy szeretsz akkor is,
amikor gyenge vagyok és félek.
Bocsásd meg, amit szeretet nélkül tettem,
és gyógyítsd meg mindazt, ami bennem még nyugtalan.
Add, hogy a Te békédben hajtsam le most a fejem,
és szeretetedben találjak nyugalmat. Ámen.
Útravaló
az éjszakára
Engedd el ma a félelmeidet – Isten szeretete őrzi az álmodat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése