péntek, december 26, 2025

„Amikor Karácsony bennünk folytatódik” - lefekvés előtti gondolat és ima

Karácsony nem ér véget 24-én.

December 26-án derül ki, mit ér igazán.

A nap végén érdemes megállni egy pillanatra, és visszanézni:
ma hogyan élt bennem tovább Karácsony?

Nem nagy tettekre kell gondolni.
Elég egy türelmesebb szó.
Egy elengedett vita.
Egy figyelmes gesztus.
Egy kimondott vagy kimondatlan megbocsátás.

Szent István nem a halál pillanatában lett hűséges,
hanem az egész életével készült rá.
A mindennapokban tanulta meg, mit jelent Krisztushoz tartozni.

Ma talán nem kövek értek bennünket,
de voltak nehézségek, fáradtság, félreértések.
És ezek között dőlt el,
hogy a karácsonyi fény csak emlék marad-e,
vagy lassan bennünk is világítani kezd.

Most nem kell mást tennünk,
csak rábízni Istenre mindazt, ami sikerült
és azt is, ami nem.
A megnyílt ég ma éjszaka is nyitva van.

🕯️ Családi közös esti ima

Mennyei Atyánk,
hálát adunk Neked ezért a napért.
Köszönjük mindazt a jót, amit ma kaptunk,
és mindazokat, akikkel ma együtt lehettünk.

Köszönjük, hogy Karácsonykor elküldted közénk Fiadat,
Jézust,
aki ma is velünk van
örömben és nehézségben egyaránt.

Bocsásd meg, ha ma türelmetlenek voltunk egymással,
ha megbántottuk a másikat szóval vagy hallgatással,
ha nem figyeltünk eléggé egymásra.

Taníts bennünket arra,
amit Szent István élete mutat:
hogy merjünk szeretni,
merjünk megbocsátani,
és merjünk jót tenni akkor is,
amikor nehéz.

Kérünk, őrizd meg családunkat ezen az éjszakán.
Áldd meg azokat, akik betegek, fáradtak vagy szomorúak.
Adj békét a szívünkbe,
és nyugalmat az álmunkba.

Segíts, hogy holnap
a karácsonyi fényt továbbvigyük:
egymás felé,
a ránk bízott emberek felé,
és mindenki felé, akivel találkozunk.

Rád bízzuk magunkat,
egész életünket és jövőnket.

Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Esti Naplójegyzet: Sínek között – amikor a csend nem béke

Este van. A nap lassan elcsendesedik, és a Lövei Tamás által megosztott kép marad bennem: vasúti sínek, egy piros-fehér tábla, egy őz és eg...