Benne egy olyan Király
előtt hajtunk térdet, aki nem félelmet kelt, nem parancsolgat, és nem a
hatalom pompájával uralkodik, hanem a szeretet erejével, a kereszten
kitárt karok alázatával, a szívünket megszólító jóságával.
A mai evangélium (Lk 23,35–43) különös, mégis
mindent megvilágító képet tár elénk: Krisztus Királyt a kereszten.
A töviskorona diadém, fejék, a kereszt
trónus, a felirat (INRI) királyi cím, de minden kifordítva,
megcsúfolva. A nép bámészkodik, a főtanács gúnyolódik, a katonák
kinevetik. Az egyik lator átkozza, a másik viszont felismeri
benne azt, akitől életet és irgalmat lehet remélni.
És Jézus – ebben a legnagyobb
megalázottságban – mégis királyi módon uralkodik:
nem bosszúval,
hanem bocsánattal;
nem erővel, hanem önátadással;
nem ítélettel, hanem megmentéssel.
Ő így mondja: „Bizony mondom neked,
még ma velem leszel a paradicsomban.”
Igen, testvérek: az igazi hit itt
születik. A megtérő lator szavaiban. Ott, ahol felismerjük Jézusban nem
a gyengeséget, hanem a szeretet erejét; nem a bukást, hanem a
győzelmet; nem a halált, hanem az élet kapuját.
1. Krisztus királysága: nem kívül, hanem
belül, az emberi szívekben kezdődik
Isten országa nem
országok határaiban mérhető, nem zászlók színeiben, nem paloták díszében.
Krisztus királyságának területe az ember
szíve. Ott
akar lakni, ott akar uralkodni.
Mint Dávid király esetében, Izrael
népe így vall: „Mi a te csontod és véred vagyunk.”
Ez a mi hitünk szava is: Jézus, hozzád
tartozunk. Te vezess minket! Te formáld a döntéseinket! Te gyógyítsd meg szenvedő
szívünket!
A közösségeinknek vezetőre van
szüksége, különösen most, ezekben a zűr-zavaros időkben. De nekünk,
egyenként is szükségünk van Királyra, aki összefogja szétszórt
gondolatainkat, vágyainkat, erőinket.
Mert ha Krisztus nem uralkodik bennünk, akkor
mások fognak: félelmek, aggodalmak, bűnök, harag, önzés.
És akkor hamar szétesik az életünk.
Krisztus azonban nem erőszakkal,
hanem jelenléttel uralkodik. Nem kényszerít, hanem vonz. Nem
megfélemlít, hanem felemel.
2. A kereszten ragyog fel leginkább
Krisztus dicsősége
Bár a kereszt a világ szemében
tragédia, megaláztatás, bukás, Isten szemében: a megváltás trónusa,
a szeretet legnagyobb győzelme.
Ott
válik
kézzelfoghatóvá:
- hogy nincs olyan bűn,
amit meg ne bocsátana,
- nincs olyan mélység, ahová le ne
jönne utánunk,
- nincs olyan seb, amelyet be
ne kötözne,
- nincs olyan halál, amelyen túl
ne lenne élet.
A kereszten már felragyog a
húsvét fénye,
a sötétség mögött ott dobog a feltámadás hajnala.
Ezért
mondja
Szent Pál:
„Őbenne
teremtetett minden… benne lakik az istenség teljessége.”
Ő a mindenség Királya. Nem részben, nem
félig, hanem teljes dicsőségben.
3. Mit jelent ez nekünk, Krisztus
királyságának polgáraiként élni?
Nem az uralkodást, nem a
parancsolgatást, nem a mások fölé emelkedést.
Hanem a főparancs megélését:
„Szeresd Uradat, Istenedet… és
felebarátodat, mint önmagadat!”
Ez Krisztus királyságának
törvénye.
Ehhez nem kell korona – csak nyitott
szív, hűség, irgalom, nagylelkűség.
Kt. Mindenki ott építi Isten
országát, ahol él:
a családban, a munkahelyen, az iskolában,
az utcán, a hétköznapok apró szolgálataiban.
Ahol megbocsátasz, ott Krisztus
uralkodik.
Ahol vigasztalsz, ott Krisztus
uralkodik.
Ahol türelemmel és szeretettel vagy
jelen, ott Krisztus uralkodik.
4. Kt. Krisztus király uralmáért sokan életüket
adták, köztük a Cristerók példáját szeretném megemlíteni.
A cristerók egyszerű mexikói hívek
és papok voltak, akik az 1920-as években életüket is kockára tették, hogy
Krisztus Király uralmáról tanúságot tegyenek egy ellenséges, hitüket korlátozó
államhatalommal szemben. „¡Viva Cristo Rey!” kiáltásukkal azt hirdették,
hogy Krisztus uralma nem emberi rendeletektől függ, hanem a hívő szívben
gyökerezik. A több mint 90 ezer Cristero áldozata arra emlékeztet, hogy
Krisztus Király követése ma is bátorságot és hűséget kíván.
Közülük kiemelhetném a mindössze 14
éves fiút, José Luis Sánchez del Ríot, aki kínzások között sem tagadta meg
hitét, és utolsó szavával így kiáltotta: „Viva Cristo Rey!” – „Éljen
Krisztus Király!”
Ő megmutatta: nem a földi élet
megmentése a legnagyobb cél, hanem az, hogy az életünket Krisztusért
éljük vagy adjuk – hűséggel.
De tőlünk ma legtöbbször nem
életáldozatot kér az Úr, hanem sokkal egyszerűbb, mégis
nehéz dolgokat: egy kedves szót, egy megbocsátást, néha a
kényelmünkről való lemondást, egy kis türelmet, kitartást, őszinte imát.
Vagyis nekünk nem meghalnunk kell
Krisztusért, hanem élni érte.
5.
Krisztus ma
is megszólít mindenkit – személyesen
Kedves
Férfiak, édesapák!
Ti vagytok a család
„láthatatlan oszlopai”. Krisztus Király arra hív, hogy ne féljetek
jónak lenni, hogy a családotokra vigyázó férfiak legyetek, akik
példát adnak hűségből, becsületből, imádságból.
Krisztus vezetőként számít
rátok – nem uralkodóként, hanem védelmezőként.
Kedves
Nők, édesanyák!
A ti szívetek hordozza az élet
melegét, a család otthonát.
Krisztus Király a ti gyengédségetekben mutatja meg irgalmát.
Ti vagytok a család „szíve”, a szeretet első tanítói.
A ti hivatásotok Krisztus szelíd, anyai arcának hordozása.
Kedves
Nagyszülők!
A ti jelenlétetek a család
„memóriája”.
Krisztus Király rátok bízta a hit és a szeretet történetének átadását.
Egy nagyszülő imája hegyeket mozgathat.
Ti vagytok, ti legyetek a remény horgonyai a családok viharaiban.
Kedves
Fiatalok!
Ti vagytok a holnap öröme.
Krisztus Király azt mondja nektek: merjetek nagyot álmodni vele!
Ebben a világban sok minden hangos, csábító, látványos, de kevés ad
igazi értéket, békességet, boldogságot.
Krisztus arra hív, hogy a szívetek legyen tiszta, a jövőtök bátor, az
életetek szent.
Kedves
Gyerekek!
Jézus titeket különösen
szeret.
Azt mondta: „Ilyeneké az Isten országa.”
A ti őszinteségetek, mosolyotok tanítja a felnőtteket hinni és szeretni.
Krisztus Király a ti tiszta szívetekben építi az Ő országát.
Kedves
Egyedül élők!
Krisztus Király különösen is
közel van hozzátok.
Nem vagytok egyedül: Jézus maga az, aki mellettetek lép, aki meghallgat,
aki betölti a csendet.
Az egyedüllétből Krisztus barátságot, szolgálatot, mély hivatást tud
formálni.
Kedves
Betegek, szenvedők!
Krisztus Király trónja a
kereszt volt – ezért ti különösen közel vagytok hozzá.
Szenvedésetek nem hiábavaló.
Jézus a sebetekben is jelen van.
A ti türelmetek, imátok a közösség legnagyobb kincse és ereje.
Kedves
Egészségesek, aktív szolgálók!
Krisztus azt kéri tőletek:
használjátok erőtöket mások javára.
Legyetek az Ő kezei, lábai, szíve ebben a világban—
ahol vigaszt kell vinni, reményt kell adni, vagy épp terhet kell cipelni valaki
helyett.
Isten országát együtt építjük –
apró tettekkel, sok szeretettel, hűséges szívvel, ahogy tette Assisi Szent
Ferenc atyánk is
Ő megértette: a legnagyobb
méltóság nem a birtoklásban, hanem az odaszánt szívben van. Ő nem koronát
adott Jézusnak, hanem mindent: életet, örömöt, szegénységet, szolgálatot. És
ezzel királyibb lett minden királynál.
Mi is erre kapunk meghívást:
ne külsőségekben, hanem életünkben valljuk Királynak Krisztust.
Fohász:
Uram Jézus
Krisztus, világmindenség Királya,
uralkodj a szívünkben,
uralkodj a családjainkban,
uralkodj közösségünkben,
uralkodj ebben a világban, amely szomjazza a békét!
Te vagy a Béke, az
Élet és a Fény Királya.
Vezess, formálj, erősíts minket,
hogy életünkkel országodat építsük
itt, ahová állítottál bennünket – most és mindörökké. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése