A tanítványság, a Krisztus követés ára - 23. évközi vasárnap üzenete

Az élet útjának zarándoklata a mindennapokban

Mottó: „Minden nap egy lépést a hit útján!”

Bibliai alap: Bölcs 9,13-19; Filem 9b-10.12-17; Lk14,25-33

„Ki ismerheti meg az Isten akaratát?” – kérdezi a Bölcsesség könyve. A válasz egyszerűnek tűnik: senki sem teljesen. Mégis, Isten közel hajol hozzánk, és Lelke által világosságot gyújt, hogy ne tévedjünk el a mindennapok útvesztőiben.

Jézus mai evangéliumi szavai keménynek tűnnek: „Ha valaki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, testvéreit, sőt még saját életét is, nem lehet az én tanítványom.” Ez első hallásra megütköztető. De Jézus nem a család elleni lázadásra hív, hanem arra, hogy minden kapcsolatunkat az Ő szeretetében rendezzük.

Ha életünkben Ő az első, akkor minden más a helyére kerül. Akkor a szeretet nem birtoklásból, nem félelemből vagy önzésből fakad, hanem szabadságból és ajándékozásból.

Szent Pál Filemonhoz írt levele egy gyönyörű és konkrét példát ad erre: a szökött rabszolga, Onezimusz sorsa. Pál nem jogi nyelven, hanem Krisztus szívével szól: „úgy küldöm vissza hozzád, mint a saját szívemet.” 

Ez a krisztusi logika: 

nem uralni, hanem testvérként fogadni a másikat. 

Nem bezárni, hanem felemelni. 

Nem eltaszítani, hanem magunkhoz ölelni. 

Nem zsarolni, hanem biztatni. 

Nem kihasználni, hanem megbecsülni. 

Nem rágalmazni, hanem bátorítani és vigasztalni,

A mai világban, ahol sokszor minden a teljesítményről, a pénzről, a kényelemről, az egoról, a státuszról szól, Jézus arra hív, hogy gondoljuk végig: mi az életünk középpontja? Mert a tanítványság, a Krisztus követésnek ára van: önmegtagadás, keresztvállalás, döntés, hogy nem csak sodródunk, hanem tudatosan Jézus nyomában járunk.

A család életében ez azt jelenti: nem elég egymás mellett élni, hanem Krisztusban szeretni egymást, bocsánatot kérni, békét teremteni.

A munkahelyen azt jelenti: nem csak a fizetésért dolgozni, hanem becsülettel, emberséggel, másokat tisztelve.

A közösségben azt jelenti: nem pletykálni és széthúzni, hanem építeni, imádkozni, összetartani.

Az utcán, a hétköznapokban azt jelenti: figyelni a másik emberre, mosollyal, egy jó szóval fényt vinni.

A hit útja soha nem könnyű, de mindig távlatot nyit. Nem légvárakat épít, hanem a remény házát. Nem légbörtönt, hanem szabadságot. Nem pillanatnyi örömöt, hanem örökkévaló boldogságot.

Ma, amikor a világ tele van bizonytalansággal, háborúval, krízissel, nekünk, keresztényeknek különösen nagy a felelősségünk: megmutatni, hogy van egy biztos alap. Hogy van valaki, akiért érdemes mindenről lemondani: Jézus Krisztus. Ő az, akiért élni és halni is érdemes.

---

Ima

Urunk, Jézus Krisztus,

Te arra hívsz, hogy kövessünk Téged,

akkor is, ha ez áldozattal, lemondással jár.

Adj bátorságot, hogy életünk középpontjába Téged állítsunk,

szereteteddel rendezzük kapcsolatainkat,

és minden napunkat a hit, a remény és a szeretet útján járjuk.

Segíts, hogy családunkban, közösségünkben, munkahelyünkön

a Te világosságodat és békédet sugározzuk.

Ámen.

---

Napi útravaló

„A tanítványság ára nagy, de jutalma végtelen: Krisztus maga.”