Ahogy a nap végéhez érünk, szívünkben felvillannak a ma
kimondott szavak, megtett vagy elmulasztott tettek, s talán meg nem tartott
ígéretek is. Némelyik ígéret könnyen kicsúszott ajkunkon, másokat nagy
elhatározással mondtunk ki, de estére elfáradtunk, és nem lett belőlük semmi.
Jefte története ma arra figyelmeztet, hogy a kimondott szó súlya nagy, mégis
Isten előtt nem az számít, hogy milyen látványos áldozatokat hozunk, hanem az,
hogy mennyire vagyunk Hozzá hűségesek.
Isten nem a teljesítmény-listát nézi, nem a tökéletességet
várja, hanem a szív őszinte odafordulását. Az embertársainknak tett apró, de
hűséges gesztusaink – egy jó szó, egy türelmes hallgatás, egy segítő kéz – mind
olyan ajándékok, amelyeket Neki adtunk. És még ha gyengeségeink, mulasztásaink
is voltak ma, az est csendje új lehetőséget ad arra, hogy szívünket teljesen
Istennek ajánljuk.
Az igazi áldozat nem fájdalmas veszteség, hanem önátadás:
amikor kimondjuk – „Uram, Tiéd az én szívem, mindenestől!” Ez a hűség
teszi értékessé a napunkat akkor is, ha látszólag apró dolgokat vittünk csak
véghez.
Ezért ma este ne bűntudattal, hanem reménnyel hajtsuk álomra
fejünket. Az Úr szívünk hűségére vár, nem tökéletességünkre. A legszebb esti
ajándék, amit Neki adhatunk, a szeretettel, bizalommal felajánlott szív.
🙏 Esti ima
✨ Esti útravaló
„Istennek nem a tökéletességem, hanem a hűséges szívem a legkedvesebb ajándék.”

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése