A mai olvasmányban Mózes a Nébó-hegyről tekint a megígért földre. Látja a célját, de nem léphet be. Emberileg ez fájdalmas, de a hit szemével másként látjuk: Mózes küldetése nem az volt, hogy ő maga birtokba vegye, hanem hogy másokat elvezessen odáig.
Ez
az életünk egyik nagy titka: nem minden álmot mi teljesítünk be, nem minden
munkánk gyümölcsét mi aratjuk le. Lehet, hogy te „csak” előkészíted a talajt –
a gyermeked hitének alapját, egy közösség összetartását, egy jó szóval valaki
lelki felemelkedését –, és más fogja látni a beérett gyümölcsöt.
Isten
szemében nem az számít, hogy minden célt „mi érjünk el”, hanem hogy hűségesek
legyünk az úton. A cél sokszor túlmutat rajtunk.
A
kérdés nem az, hogy „ma beérek-e az Ígéret Földjére”, hanem hogy ma hűségesen
teszem-e, amit Isten rám bízott.
Kérdések
neked:
- Hol van most
a „Nébó-hegyed”?
- Mit látsz
onnan, amit talán nem fogsz elérni – de másokért most mégis érdemes
dolgoznod?
- Ki az, akit
ma közelebb vihetnél „az ígéret földjéhez” egy szóval, egy gesztussal, egy
imával?
Napi
útravaló:

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése