Mottó: „Minden nap
tégy egy lépést a hit útján!”
📖 Olvasmány: 2Kor4,7-15 és Mt 20,20-28
Milyen ellentmondásos ez a mondat a mai világ fülének!
Hiszen ma az „előrébb jutni” azt jelenti: érvényesülni, vezető pozícióba
kerülni, jobban keresni, kitűnni. Még a hit útján járók közül is sokan
beleesnek abba a csapdába, hogy az „első helyet” keresik – talán nem is
tudatosan. Elégedettséget keresnek az emberek elismerésében, egyházi
szerepekben, szolgálatokban, s közben észrevétlenül elvész a lényeg: Jézus
követése alázatban és önátadásban.
Szent Jakab apostol ünnepén az evangélium nagyon emberi
jelenetet tár elénk: Zebedeus fiainak édesanyja jó helyet kér a fiai számára
Jézus országában. Mi is sokszor ilyet kérünk Istentől – csak „kicsiben”:
előnyt, áldást, sikert. Jézus azonban nem utasítja el őket, csak megfordítja a
kérdést: „Ki tudjátok inni a kelyhet, amelyet én kiiszom?” A megdicsőülés
útja a szenvedés, az áldozat útja. A szolgálat útja.
Pál apostol az első olvasmányban egy hasonlattal él: „a hit
és a kegyelem kincsét törékeny cserépedényben őrizzük”. Isten ránk bízta az
ő világosságát, de nem azért, hogy magunkra irányítsuk a figyelmet, hanem hogy
Őt mutassuk fel. Ezt a kincset csak akkor őrizhetjük meg tisztán, ha szolgáló
lelkülettel élünk, a mindennapok sodrában is. A kórházi ágy mellett, az eladói
pult mögött, a gyerekzsivaj közepette, a templomi közösségben, vagy épp egy
csendes erdei séta közben.
🙏 Reggeli ima:
Urunk, Jézus Krisztus,
köszönöm, hogy ma reggel újra hallhattam hívásodat:
nem a világ szemével, hanem a Te szíveddel nézni önmagamra és másokra.
Add, hogy ne fényleni akarjak, hanem világítani.
Ne uralkodni, hanem szolgálni.
Ne saját erőmből építeni, hanem a Te kegyelmedből.
Tölts el ma is Szentlelkeddel,
hogy alázattal, türelemmel és örömmel tudjak jelen lenni ott,
ahová ma küldesz engem.
Ámen.
🕊 Útravaló egy
mondatban:
„Aki szolgálni tud, az már nyert – mert Isten szívét
hordozza.”

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése