📖 Olvasmány: Kiv 14,5-18
Reggel arról elmélkedtünk, hogy az Úr harcol értünk. Most,
este visszatekintve kérdezd meg magadtól: hagyod-e, hogy Isten is tegye a
dolgát az életedben – vagy mindent magadra akarsz vállalni, mindent te akarsz megoldani?
Sokan úgy élünk, mintha minden rajtunk múlna. Úgy érezzük,
nekünk kell megoldani, kitalálni, elintézni, túllépni, kibírni. És amikor már
nem megy, akkor jövünk rá: tényleg nem tudunk mindent kézben tartani.
De Isten nem azt kéri, hogy mindenre képes legyél. Azt kéri,
hogy engedd Őt cselekedni – ez a Rá hagyatkozás.
Mit is jelent ez konkrétan?
A Rá hagyatkozás nem passzivitás, nem tétlenség, hanem bizalommal
teli elengedés. Olyan, mint amikor egy kisgyermek édesapja
karjai közé menekül, és már nem fél – mert tudja, hogy jó helyen van. Istennek is ez az
álma veled kapcsolatban: hogy megpihenj Benne.
Ma este engedd el, amit nem tudtál megoldani. Tedd le, amit
egész nap cipeltél. Bízd Rá, akinek nincs lehetetlen. És kérd Tőle, hogy
álmodban is harcoljon érted.
🙏 Esti ima – A bizalom
csendjében
Uram,
köszönöm, hogy ma is velem voltál – nem csak a jóban, hanem a küzdelmeimben is.
Köszönöm, hogy nem kell mindent nekem megoldanom.
Taníts ma este elengedni.
Taníts bízni akkor is, amikor nem látok mindent előre.
Segíts, hogy ne akarjak mindig irányítani,
ne akarjak mindent tudni és megérteni –
hanem meg tudjak pihenni Nálad.
Mint egy gyermek, aki nem a holnaptól fél,
hanem az Atyában bízik.
Kérlek, küzdj tovább értem ott is, ahol én már nem tudok
tenni semmit.
Őrizd az éjszakámat,
és adj holnapra új erőt, új békét, új reményt.
Ámen.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése