Sorozat:
Az élet útjának zarándoklata a mindennapokban
Mottó: „Minden nap egy lépést a hit útján!
Jákob egy követ használt párnának (Ter 28,10-22a). Egy magányos éjszakán, menekülés közben. Mégis ott álmodta meg a létrát, amely összeköti az eget és a földet.
Nem templomban volt, nem ünnepen – csak egy nehéz napon, egy nehéz estén.
Milyen volt a mai napod?
Ha fárasztó volt, ha túl sok volt a szó, a teher, a gond – akkor különösen
figyelj: Isten nem mindig látványosan jön. Néha csak a csendben jelenik meg.
Ott, ahol senki sem ért meg. Ahol túl nehéz bízni. Ahol nem tudtad kimondani,
hogy fáj.
Ma este ne menekülj tovább. Hajtsd le a fejed a „kőpárnára”
– a valóságra –, és hidd el: lehet, hogy épp ott érint meg az ég.
🙏 Esti ima
Uram,
elfáradtam. A mai nap terhei még itt zúgnak a fejemben.
Gondolatok, amelyeket nem tudok elcsendesíteni. Kérdések, amelyekre nem tudom a
választ.
De most eléd hozom ezt a napot, úgy, ahogy volt.
A hibáimmal, a küzdelmeimmel, az örömeimmel együtt.
Légy jelen a csendemben,
és álmaimban is vezesd a lelkem.
Ahogy Jákobnak mutattál utat,
mutasd meg nekem is, merre van a létra, amely az égbe visz.
Áldj meg ma éjjel,
és adj új erőt a holnapi úthoz. Ámen.
🌟 Napi útravaló estére:
Ahol elcsendesülök, ott kezd szólni Isten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése