14. évközi hét csütörtök estére
Sorozat:
Az élet útjának zarándoklata a mindennapokban
Mottó: „Minden nap egy lépést a hit útján!
📖 Bibliai alap: Ter44,18-21.23b-29;45,1-5
Ahogy a nap végére érkezünk, visszanézünk a mögöttünk
hagyott órákra – a találkozásokra, a szavakra, a csendekre, a kudarcokra és az
apró örömökre. Talán voltak félreértések, meg nem értett pillanatok, elmaradt
bocsánatkérések. Talán te is úgy érzed: ma sem voltál tökéletes.
De Isten ma este sem tökéletességet kér tőlünk, hanem egy
nyitott szívet, amely kész elengedni, megbocsátani – önmagának is.
Mert Ő nemcsak újratervezni tudja a jövőt, hanem a múltat is kegyelemmel írja
át. Nem kivágja, hanem átöleli, és új értelmet ad neki. Ahogy József is mondta
testvéreinek: „Ti rosszat akartatok nekem, de Isten jót hozott ki belőle.”
Este van. Csendesedj el, és kérdezd meg magadtól:
– Van ma valaki, akinek meg kellene bocsátanom – legalább a szívemben?
– Van valami, ami miatt még mindig önmagamra haragszom?
– Meg tudom-e engedni, hogy Isten újra tervezze bennem a fájdalmas múltat?
A nap végén nem a hibák számítanak, hanem az irgalom. Nem
az, mit nem tettünk meg, hanem hogy Isten ma is velünk volt – és újra meg újra
esélyt ad az újrakezdésre. Holnap is. De most először: pihenj el az Ő
ölelésében.
🙏 Esti ima:
Istenem,
köszönöm ezt a napot,
a fényt és az árnyékot, amit hozott.
Köszönöm a próbákat, a találkozásokat,
a kimondott és elmaradt szavakat.
Bocsásd meg, amit elrontottam –
és kérlek, írd át irgalmaddal a hibáimat.
Segíts, hogy holnap tisztábban lássak,
többet szeressek, kevesebbszer ítélkezzek.
Taníts meg bízni Benned akkor is,
amikor csak a múlt sebeit látom –
hiszen Te vagy az,
aki újra tudja tervezni az életem útját.
Ámen.
🌟 Esti útravaló – egy
mondat a szívnek:
„Isten ott kezd el írni, ahol mi már csak törölni tudnánk.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése