csütörtök, június 12, 2025

Ő a mi Vigasztalónk és Szabadítónk – „A mi Urunk, Jézus Krisztus az örök Főpap” ünnepén, a 10. évközi hét, csütörtök reggeli üzenete

Esztelnek - Ferences templom

„Az élet útjának zarándoklata a mindennapokban”

"Minden nap egy lépés a hit útján"

Szentírási rész: Zsid 2,10-18 

„Mert mivel maga is kísértést szenvedett, képes segíteni azokon, akik kísértést szenvednek.” (Zsid 2,18) 

Ma, amikor Jézus örök főpapi szolgálatát ünnepeljük, jusson eszünkbe: Ő nem csak a templomokban, az oltáron mutatja be áldozatát értünk, hanem a mi mindennapi életünk színterein is velünk van. Ő ismer minket: a fáradtságunkat, a hétköznapok küzdelmeit, a családi vitákat, a munkahelyi terheket, az aggódást a gyermekeinkért, az idősek magányát vagy a betegségek súlyát. Ő is átélte mindezt – a kiszolgáltatottságot, a félelmet, a kísértést –, és mégis győztesként járt előttünk.

Ezért amikor ma újra rálépünk a „remény zarándokútjára”, kérjük Őt: legyen a mi kísérőnk és segítőnk a hétköznapi feladatokban is! Mert Krisztus örök főpapként nemcsak az Atyához viszi a mi imáinkat, hanem a mi mindennapi küzdelmeinkben is ott áll mellettünk: a konyhában a főzés közben, az autóban a forgalomban, a munkahelyen a nehéz főnök mellett, vagy otthon a betegágy mellett. Amikor elcsüggednénk, jusson eszünkbe: „Uram, Te jártál már ezen az úton! Segíts nekem is helytállni!”

És amikor öröm ér minket – egy mosoly, egy segítő kéz, egy jó szó vagy egy kis siker –, adjunk hálát, és ajánljuk fel Krisztusnak. Mert minden öröm, fájdalom, küzdelem vagy áldozat, amit Vele viszünk, értékes az Atya előtt. Így válik a mi mindennapi életünk is szent utazássá, ahol minden lépés egy kicsit közelebb visz a mennyei hazánkhoz.

Krisztus ma is örök Főpapunk – hagyjuk, hogy Ő járjon előttünk és velünk: imádkozzon értünk, hordozzon minket, és tanítson szeretni akkor is, amikor nehéz. Így válik a „remény zarándokútja” valódi híd a föld és a menny között!


Útravaló gondolat:

„Jézus a földi utamon is főpapom: Velem van a küzdelmeimben és erőt ad a győzelemhez.”


Ima:

Urunk, Jézus Krisztus, örök Főpapunk, köszönöm, hogy együttérző vagy a gyengeségeinkkel és kísértéseinkkel. Segíts, hogy ma is rád bízzam minden küzdelmemet, hogy a Te kegyelmedben erőt találjak, és a Te szereteted vezessen az örök hazád felé. Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

MILYEN ALAPRA ÉPÍTED A MAI NAPODAT? - 23. évközi hét – Szűz Mária szent Neve

2026. szeptember 12., szombat reggel Szentírás: Lk 6,43–49 „Miért mondjátok nekem: Uram, Uram! – ha nem teszitek meg, amit mondok?” (Lk ...