Ahogy a nap ma is lenyugszik, úgy csendesedik el lassan a
lelkünk is az Isten színe előtt.
Egész napunk, örömeink és küzdelmeink egyetlen vágyban sűrűsödnek össze: hogy
hittel tudjunk közeledni a Feltámadotthoz.
A néma lélektől megszállt fiú apjának kiáltása bennünk is
visszhangzik:
„Hiszek! Segíts hitetlenségemen!” (Mk 9,24)
És Tamás apostol története is a mi történetünk: a kételyek,
a vágy, a megérintés, a felismerés története.
Mert a Feltámadott nem hagy bennünket a magunk hitetlenségében. Sebeit felénk
nyújtja, hogy megérintsük Őt — és bennük találjuk meg a bizonyosságot: „Én
Uram, én Istenem!” (Jn 20,28)
Ma este fogadjuk mi is szívünkbe az Ő sebhelyeit:
a szeretetet, amely nem hagy el, a megbocsátást, amely újrakezdésre hív, az
életet, amely legyőzte a halált.
Ahogy az éjszaka mindent betakar, kérjük mi is csendesen:
– Uram, növeld bennem a hitet.
– Uram, erősítsd meg szívemet.
– Uram, hadd legyek a Te tanúd ott, ahová holnap küldesz.
És bízzunk abban, hogy holnap, mint ma, és minden nap, Ő
előbb lép közel hozzánk, mint ahogy mi elindulnánk feléje.
🙏🏻 Esti ima:
Uram, Jézus Krisztus,
Feltámadott Üdvözítőm,
hiszek Benned – segíts hitetlenségemen!
Közeledem Hozzád, aki sebhelyeidet felém nyújtod.
Én Uram, én Istenem,
fogadj el engem ma este is,
bocsásd meg hitem gyengeségét,
és újíts meg szereteted Lelkével.
Őrizd meg lelkem a hit békéjében az éjszaka csendjében,
hogy reggel új szívvel keljek,
és a Te tanúd legyek a világban!
Esztelneki Madonnánk, égi Édesanyánk,
fogd kezem, hogy Jézushoz vezess!
Ámen.
„Uram, hiszek, segíts gyenge hitemen! Fogadj el engem, ahogy Tamás apostolt: Én Uram, én Istenem!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése