Ez 37,21-28; Jer 31,10-13; Jn 11,45-56
Jézus beszédei és tettei miatt egyre nagyobb a feszültség közte és a vallási vezetők között. Lázár feltámasztása pedig kétségbeesett kérdést szül a főtanácsban: „Mit tegyünk?” Erre a kérdésre Kaifás főpap a következőket válaszolja: „Nem fogjátok fel, hogy jobb, ha egy ember hal meg a népért, mintsem hogy az egész nép elpusztuljon.” (Jn 11,50) – ezzel a mondattal, ha öntudatlanul is, de megjövendölte Jézus megváltói halálát.
Mit tudunk kezdeni napjainkban Jézus személyével?
"Mit tegyünk", ha felismerjük Őt, mint személyes megváltónkat?
"Mit tegyünk", ha megtapasztaljuk Isten szeretetét?
"Mit tegyünk", ha meghalljuk Isten hívását?
"Mit tegyünk", ha mindezt a körülöttünk élők nem ismerik fel?
"Mit tegyünk?"
Ha tudod a választ, mire vársz?
„Mert Krisztus szeretete sürget minket. Azt gondoljuk ugyanis, hogy ha egy meghalt mindenkiért, akkor valamennyien meghaltak; és azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, már ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt.” (2Kor5,14-15)
„Néha úgy tűnik, Isten csendben van, nem válaszol a rosszra. Isten már szólt, Krisztus keresztjével.” (Ferenc pápa)
Ne félj, tanúságot tenni arról, aki ennyire szeret téged!
***
Forrás: nagyböjti és adventi üzenetek listája
fel- és leiratkozás, információk: https://szepi.hu/mailman/listinfo/uzenet
napi Szentírási idézetek: http://www.katolikus.hu/igenaptar/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése