A püspök a börtönlelkészi feladatot is rábízta. A foglyoknak nem-csak lelki vigasza, de anyagi támasza is volt. Szívén viselte a szegények sorsát. Ha egy hiányos öltözetű megjelent a kolostorban, végigjárta a cellákat, ki tud egy ruhadarabot nélkülözni. A betegeket szorgalmasan látogatta. A Harmadik Rend helyi közösségét igazi evangéliumi szellemre vezette. Ekkora buzgalma ellenére voltak irigyei, akik rávették tartományfőnökét, hogy helyezze el. Száműzetése nem tartott sokáig, a rendi generális hamar visszahelyezte Lucerába.
Utána régi jó barátja, Antonio Lucci (boldoggá avatva) lett a tartományfőnök, aki kijárta a generálisnál, hogy Ferenc Antal legyen az utóda (1720). Három évig volt tartományfőnök, ezalatt az idő alatt a Sant Angelo tartomány nagy lelki megújuláson ment át. Utána novíciusmester lett, majd gvardián. Nagy Mária-tisztelő volt. A Szeplőtelen Fogantatás tiszteletének apostola. Hét, a Mária-ünnepekre előkészítő kilencedet is írt. A szakadatlan munka, a sok önmegtagadás és imádságos virrasztás felőrölte erejét. 1742. nov. 29-én halt meg - az érte imádkozó rendtársai körében. A lucerai Szent Ferenc templomban temették el. XII. Piusz 1951-ben boldoggá, II. János Pál 1986-ban szentté avatta.
Imádság:
Istenünk, te Szent Ferenc Antalt, a buzgó szerzetest és lelkipásztort sokféle kegyelmi adományoddal kitűntetted. Add, hogy példáját követve tökéletesedjünk, közbenjárására pedig minden rossztól megszabaduljunk. Krisztus, a mi Urunk által.
A kép forrás helye itt érhető el
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése