Nagycsütörtök
estével megkezdődik a nagyböjti időszak végét jelentő szent három nap a
Katolikus Egyházban. Ekkor emlékezünk Jézus szenvedésének kezdetére: az
utolsó vacsorára. Nagycsütörtök délelőtt a megyés főpásztorok együtt
celebrálják az olajszentelési misét egyházmegyéjük papjaival. Ezen a
szertartáson a püspökök megszentelik a keresztelendők és a betegek
olaját, valamint a bérmálás szentségének kiszolgáltatásakor használt
krizmát. Krisztus az utolsó vacsorán alapította meg az Oltáriszentséget,
valamint az egyházi rendet, ezért az olajszentelési mise keretében a
papok közösen újítják meg szentelésükkor tett ígéreteiket.
Jézus az utolsó vacsorán önmagát adja tanítványainak, rajtuk
keresztül pedig minden keresztény hívőnek. Ezzel újítja meg a Kivonulás
könyvében szereplő húsvéti lakomát, amelyet a zsidók az Egyiptomból való
szabadulásra emlékezve ünnepelnek. A húsvéti lakoma áldozati báránya
Krisztus előképe: saját testét adja értünk, vére pedig megszabadít a
bűntől, az örök haláltól. Testével és vérével új életet ajándékoz.
Nagycsütörtök este a szentmise elején Krisztust dicsőítik a hívek. Az
orgona, a templomok csengői és harangjai ekkor szólnak utoljára:
legközelebb a nagyszombati szertartáson hangzanak fel. A néphagyomány
úgy tartja, a harangok Rómába mennek, hogy ott gyászolják Krisztust. A
nagycsütörtöki szentmise különösen is megindító része a Krisztus tettére
való emlékezés: az utolsó vacsorán, szeretetének jeléül megmosta
tizenkét tanítványának lábát. A miséző pap sok helyen követi Jézusnak
ezt a tettét.
Az utolsó vacsorára emlékező nagycsütörtöki szentmise végén Krisztus
ruháitól való megfosztásának jelképét, az oltárfosztást végzi el a pap:
ekkor minden díszt eltávolítanak az oltárról, az Oltáriszentséget pedig a
pap egy külön erre a célra kialakított kápolnába viszi. A mise végén a
hívek csendben, elbocsátás nélkül távoznak a templomból, kezdetét veszi
Krisztus szenvedése. Ettől kezdve húsvétig az Egyház nem mutat be
szentmisét.
Forrás: BonumTV.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése