A Katolikus Egyház Katekizmusa – P. Dariusz Kowalczyk SJ sorozata - 1 és 2

A Hit évében a Pápai Gergely Egyetem lengyel dogmatikus teológia professzora keddenként jelentkező sorozatában a Katolikus Egyház 20 évvel ezelőtt megjelent Katekizmusához fűzi elmélkedését.

1. Bevezető elmélkedés

XVI. Benedek pápa különféle felhívásai között, amelyeket a Hit éve alkalmából intézett a hívekhez, az is szerepel, hogy olvassuk a Katekizmust. „Porta fidei” k. csodálatosan szép levelében a Szentatya kifejezi azt a meggyőződését, hogy a Katekizmus az egész év során „a hit valódi eszköze és támasza”.

A Katekizmus különféle változatai állnak rendelkezésünkre. Mindenekelőtt a Katolikus Egyház Katekizmusa, amelyet 20 évvel ezelőtt tettek közzé. Azután van egy rövidebb változata: a Katekizmus Kompendiuma. Tavaly pedig megjelent a YouCat Katekizmus, amely a fiataloknak szól. A Katekizmus minden változata széles körben elterjedt, sok nyelvre lefordították és több millió példánya fogyott el.

Mindezek ellenére igaz az a vélemény is, hogy a nagy Katekizmus és változatai csak minimális részben hatoltak be az egyház közösségébe. Bár a Katekizmus a II. Vatikáni Zsinat „legfontosabb gyümölcseinek egyike”, az is igaz, hogy az egyik legkevésbé megértett és értékelt műről van szó. A Hit éve jó alkalom arra, hogy változtassunk ezen a helyzeten.

XVI. Benedek a YouCat előszavában a következő buzgó felhívással fordul a fiatalokhoz:

„Arra szólítalak fel benneteket – írja a pápa -, hogy szenvedélyesen és kitartással tanulmányozzátok a katekizmust! Áldozzátok fel erre időtöket! Tanulmányozzátok azt szobátok csöndjében, olvassátok kettesben, ha barátok vagytok, alakítsatok ki csoportokat és tanulmányi hálózatokat, cseréljétek ki gondolataitokat az interneten. Mindenképpen maradjatok párbeszédben hitetekkel!”.

Ez a ma kezdődő sorozat, amely a Katekizmusról elmélkedik, lendületet akar adni ahhoz, hogy válaszoljunk Benedek pápa felhívására. Elmélyítjük a Katekizmus első részének különböző fejezeteit. Az első rész címe: Hitünk megvallása – hogy a pápa kérésének megfelelően párbeszédben maradjunk a hittel.

Vegyük tehát kezünkbe a Katekizmust!

2. Elmélkedés – Vágyakozás Isten után

„Az Isten utáni vágyódás az ember szívébe van írva” – ezek a Katekizmus első szavai. Ez a megállapítás azt jelenti, hogy az ember alapvetően lényeges része a Végtelennel való személyes kapcsolata.

Isten mondta: Szeretlek Ádám, és megteremtette Ádámot. Szent Ágoston tehát így ír „Vallomások” c. művében: „Magadhoz teremtettél minket, és nyugtalan a szívünk, amíg meg nem nyugszik Tebenned”.

Az Isten utáni vágy nem egy vak evolúció tévedése, vagy az ember abszurd igénye arra, hogy eljusson a Végtelenre. Tényleg meg lehet valósítani és el lehet érni. A Katekizmus hangsúlyozza, hogy az ember képes Istenre, mert így lett teremtve – Isten által Istennek. Akkor tehát ez a „képesnek lenni” arra, hogy szeretetközösségben legyünk Istennel, nem valamiféle képzeletbeli ábránd, hanem Teremtőnktől és Üdvözítőnktől kaptuk. Éppen ebben áll az emberi méltóság legfőbb értelme.

Azonban valóban érezzük magunkban a vágyat Isten iránt? A Katekizmus azt mondja, hogy ezt a vágyat az ember „elfeledheti, félreismerheti, vagy akár tudatosan elvetheti”. Letagadhatjuk tehát a szív legmélyebb hangját? E magatartás egyik oka lehet a „lázadás a világban tapasztalható rossz miatt”.

Azután úgy viselkedhetünk, mint a tövisek közé elvetett evangéliumi mag: a világ és a gazdagság miatti aggodalmaskodás elfojtja bennünk az elsődleges vágyat. Az Isten utáni vágy elhomályosodásának okai között a Katekizmus a következőket jelöli meg: „a hívők rossz példája, a vallással ellenséges szellemi áramlatok, vagy végső soron a bűnös ember tipikus magatartása: félelmében elrejtőzik Isten elől”.

Vedd hát kezedbe a Katekizmust és olvasd el a 27-es pont szövegét. Tekints szívedbe, hogy felfedezd az Isten utáni vágyat, vagyis valódi természetedet, amely arra hivatott, hogy az egy és szentháromságos Istenben találjon nyugalmat – írja a Katolikus Egyház Katekizmusáról szóló elmélkedésében P. Dariusz Kowalczyk SJ, a római Pápai Gergely Egyetem dogmatikus teológia professzora.

Vatikáni Rádió
(vm)