„Az
igazság keresése fontosabb volt számukra a világ intelligensnek tűnő
megvetésétől”. Így tanított XVI. Benedek pápa Vízkeresztkor mondott
homíliájában a három királyok bölcsességéről elmélkedve, amelyet az
újonnan felszentelt püspökök küldetésére is vonatkoztatott. A
főpásztoroknak napjainkban gyakran „az árral szemben kell úszniuk”,
ugyanis „a hit alázata és az egyház hitében való osztozás újból és újból
ellentétbe kerül az uralkodó eszmékkel”. Semmi akadálya sincs annak,
hogy hangsúlyozzuk e tanítás jelentőségét. A Szentatya beszédében
kifejtette azt is, hogy „az agnoszticizmusnak, amely manapság széles
körben elterjedt, saját szabályai vannak és nagymértékű türelmetlenséget
mutat mindaz iránt, ami megkérdőjelezi hitelességét”. Az uralkodó irányzatoknak való ellentmondás bátorságot, Benedek pápa szavaival, „hősiességet” kíván. E tanítás aktualitása nem szorul további magyarázatra, látva a kérdésben felhozható példák sokszínűségét. A Szentatya továbbá hozzáteszi: „Ez a hősies, erős jellem nem erőszakkal, agresszíven próbál tevékenykedni, hanem hagyja, hogy lesújtsanak rá és tudatosan néz szembe az uralkodó irányzatok feltételeivel”. Akkor is, ha az egyházi közösség tagjainak mindig a legjobb módszereket kell keresniük törekedve a legjobb megoldásra, a Szentatya „evangéliumi lelkületű spirituális leckét” ad, amely a keresztény tanúságtétel alapvető előfeltétele. Eljött az ideje, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a szavak és tettek által megértsük: az, amit az egyház az igazság nyomában járva keres, nem egy sajátos elképzelés vagy saját érdekeinek előtérbe helyezése, hanem minden egyes ember valódi java. Ugyanis Isten – ezért az egyház is – szeretettel van minden teremtménye iránt és azt kívánja, hogy azok a teljesség szépségében éljenek. Ezt pedig félelem nélkül kell hirdetni. A pápa végül így zárja beszédét: „Az Isten iránti félelem megszabadít az emberek iránti félelemtől. Szabaddá tesz!”
Vatikáni Rádió
(hh)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése