2026. szeptember 8.
„A férje, József igaz ember volt.” (Mt 1,19)
Kisboldogasszony napján Mária születését ünnepeljük. Egy
gyermek születését, akiről akkor még senki sem sejthette, milyen nagy helye
lesz Isten tervében. Talán éppen ez az ünnep egyik legszebb üzenete: Isten
nagy dolgai sokszor egészen kicsiben kezdődnek.
Az evangélium azonban ma Józsefet is elénk állítja: „igaz
ember volt”. Igaz embernek lenni nem azt jelenti, hogy mindig mindent értünk.
József sem értette, mi történik körülötte. Voltak tervei, elképzelései, és
egyszer csak minden másként alakult. Mégsem engedte, hogy a csalódás
megkeményítse a szívét. Csendben kereste Isten akaratát.
Talán nekünk is ezt kellene megtanulnunk tőle.
Amikor valami nem úgy történik, ahogyan terveztük; amikor
egy kapcsolat, egy élethelyzet vagy a jövőnk bizonytalanná válik, ne mondjuk
túl gyorsan: minden elveszett. Szent Pál ma arra emlékeztet: „az Istent
szeretőknek minden javukra válik.” Nem minden jó, ami velünk történik – de
Isten még abból is képes jót kibontani, amit mi ma még nem értünk.
És ekkor hangzik fel az evangélium szíve:
„Íme, a szűz gyermeket fogan és fiút szül, és az Emmánuel
nevet adják neki, ami azt jelenti: Velünk az Isten.”
Ez Kisboldogasszony igazi örömhíre. Mária születésével
közelebb kerül hozzánk annak hajnala, hogy Isten belép emberi történetünkbe.
Velünk az Isten.
Nemcsak akkor, amikor minden sikerül. Hanem a
bizonytalanságban, az újrakezdésben, a búcsúzásban és az új utak kezdetén is.
Mária, taníts bennünket hinni abban, hogy Isten akkor is
dolgozik életünkben, amikor még nem látjuk, mit készít számunkra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése