Hányszor tudjuk pontosan, mi volna a helyes – mégis mást választunk? - - 21. évközi hét, szombat reggel

2026. augusztus 29. 

Evangélium: Mk 6,17–29

„Valahányszor beszélt vele, zavarba jött, mégis szívesen meghallgatta.” (Mk 6,20)

Az elmúlt napok evangéliumai az éberségről, a készenlétről, a szív belső rendezettségéről szóltak. Ma Keresztelő János vértanúságának története megmutatja, mi történhet akkor, amikor az ember hallja az igazságot, talán fel is ismeri, mint Heródes, de mégsem meri követni.

Heródes különös alak. Tudja, hogy János igaz és szent ember. Fél tőle, védi is, sőt „szívesen hallgatja”. Mégis eljön a pillanat, amikor fontosabb lesz számára mások véleménye, saját tekintélye és egy könnyelmű ígérete, mint az, amit lelkiismerete mélyén igaznak tud. Szívesen hallgatta. Mégsem volt ereje ahhoz, hogy aszerint éljen, amit igaznak felismert.

Talán éppen ezért olyan megrendítően mai ez a történet.

Mert velünk sem mindig az a baj, hogy nem tudjuk, mi volna a jó. Sokszor nagyon is tudjuk. Érezzük, amikor hallgatnunk kellene, mégis kimondjuk a bántó szót. Tudjuk, hogy valakit fel kellene hívnunk, bocsánatot kellene kérnünk, nemet kellene mondanunk valamire, vagy éppen ki kellene állnunk valaki mellett. A lelkiismeret megszólal – mi pedig elkezdünk alkudozni vele.

Heródes tragédiája ott kezdődik, amikor fontosabbá válik számára, mit gondolnak róla az asztalnál ülők, mint az, amit Isten a lelkiismeretében mond.

És ez ma is veszély. Milyen könnyű úgy alakítani döntéseinket, hogy megfeleljünk másoknak! A családban, munkahelyen, baráti társaságban, közösségi oldalakon, sőt még vakációzás és szórakozás közben is. Néha egy egész társaság sodrásával kellene szembemenni ahhoz, hogy hűségesek maradjunk ahhoz, amit Krisztus előtt igaznak tudunk.

Keresztelő János egészen másképpen él. Nem azért erős, mert kemény ember, hanem mert szabad. Nem az emberek véleménye határozza meg. Tudja, kihez tartozik.

Talán ma nem nagy hőstetteket kér tőlünk az Úr. Csak egy-egy kicsi, de őszinte döntést.

Amikor megszólal benned a lelkiismeret, ne fojtsd el rögtön. Állj meg egy pillanatra, és kérdezd meg: Uram, mit tennél most Te az én helyemben?

Aztán legyen bátorságod megtenni.

Mert Krisztust nem elég csak szívesen hallgatni, hanem követni is érdemes.

Épen ezért, nem elég csak felismerni az igazat – legyen bátorságunk is aszerint élni.

Uram Jézus, őrizd ma szívemet attól, hogy mások véleménye erősebb legyen bennem a Te szavadnál. Adj tiszta lelkiismeretet, bölcs döntéseket és csendes bátorságot, hogy amit jónak és igaznak ismerek fel, azt szeretettel meg is merjem tenni. Ámen.