2026. augusztus 21.
Evangélium: Mt 22,34–40
„Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből… Szeresd
felebarátodat, mint önmagadat.” (vö. Mt 22,37.39)
Reggel egy iránytűvel indultunk útnak. Jézus egyetlen szóban
adta kezünkbe: „Szeresd!” Most, amikor lassan elcsendesedik körülöttünk
a nap, ideje megnéznünk: merre vezetett bennünket ez az iránytű?
Nem azt érdemes számolgatni, hány jó dolgot tettünk. Inkább
csendesen végig nézni a mai nap arcain. Kiket állított mellém ma Isten?
Hogyan voltam jelen számukra?
Talán sikerült türelmesnek lennem ott, ahol máskor hamarabb
elfogy a türelmem. Talán volt időm meghallgatni valakit. Kimondtam egy jó szót.
Segítettem. Megköszöntem valamit. Vagy egyszerűen ott maradtam valaki mellett.
De az is lehet, hogy éppen ott nem sikerült szeretnem, ahol
a leginkább kellett volna. Türelmetlen voltam. Keményebben szóltam. Elmentem
valaki mellett. Magamba zárkóztam. Talán igazam volt – csak éppen szeretet nem
volt az igazságomban.
Ezt sem kell ma este elrejtenünk Jézus elől.
A keresztény ember esti számvetése nem önmaga fölött tartott
ítélőszék. Találkozás Krisztussal. Odaviszem hozzá azt is, ami szép
volt, és azt is, amit elrontottam. Megköszönöm az egyiket, irgalmába helyezem a
másikat, és kérem: holnap taníts újra szeretni.
Mert Jézus nem azt kérdezi tőlünk este, hogy tökéletesek
voltunk-e. Hanem újra meghív: maradj szeretetemben, és holnap indulj el
ismét!
Talán ezért jó ma este egyetlen kérdéssel elaludni:
Uram, akiket ma mellém adtál, közelebb kerülhettek általam
Hozzád?
Ha igen, adjunk hálát. Ha nem mindig, kérjünk bocsánatot.
Aztán tegyük le a napot.
Mert amit ma már nem tudunk megváltoztatni, azt még mindig Isten
szeretetére bízhatjuk.
Esti útravaló
A nap végén nem az számít igazán, mennyi mindent végeztél
el, hanem hogy mennyi szeretetet engedtél át magadon.
Esti ima
Én pedig leteszem ezt a napot a kezedbe.
Ámen.
Jó éjszakát! Isten adjon békés pihenést, és őrizze azokat
is, akiket ma este a szívünkben magunkkal viszünk.
Szilveszter Barát

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése