„Nem az teszi tisztátalanná az embert, ami a szájába jut,
hanem ami a szájából kijön.” (Mt 15,11)
Az este csendjében talán érdemes újra felidézni Jézus mai
szavait. Nem azért, hogy elítéljük magunkat, hanem hogy hálás szívvel
felismerjük: Isten egész nap nemcsak a tetteinket, hanem a szívünket is
szeretettel formálta.
Lehet, hogy ma volt egy pillanat, amikor sikerült
türelmesnek maradnod ott, ahol régen indulatos lettél volna. Talán kimondtál
egy bátorító szót, vagy éppen elhallgattál egy bántó megjegyzést. Ezek apró
dolgoknak tűnnek, mégis a kegyelem csendes győzelmei. Krisztus ilyenkor
láthatatlanul dolgozik bennünk.
De az is lehet, hogy ma nem minden sikerült. Talán
elfáradtál, ingerültté váltál, igazságtalanul szóltál valakihez, vagy magadban
hordozol egy sebet, amelyet még nem tudtál elengedni. Ne félj ettől! Az Úr nem
azért mutatja meg a szívünk valóságát, hogy megszégyenítsen, hanem hogy
meggyógyíthasson bennünket. Amit ma őszintén elé viszünk, azt Ő nem veti meg.
Assisi Szent Ferenc gyakran kereste a csendet, mert tudta,
hogy ott hallja meg legjobban Isten halk szavát. A nap végének néhány békés
perce nekünk is ilyen ajándék lehet. Ilyenkor nem kell bizonyítanunk semmit.
Elég megállni Krisztus előtt úgy, ahogy vagyunk: örömeinkkel, fáradtságunkkal,
hálánkkal és hiányosságainkkal együtt.
Holnap új nap kezdődik. Nem azért reménykedhetünk benne,
mert mi tökéletesebbek leszünk, hanem mert Isten irgalma holnap is új lesz. Ő
nem fárad bele a szívünk formálásába. Amit ma még csak csíraként látunk, abból
az Ő kegyelmével egyszer bőséges termés fakad.
Esti ima
Uram Jézus, köszönöm, hogy ma is velem jártál a látható és a
rejtett pillanatokban egyaránt. Bocsásd meg mindazt, amivel szeretetedet el homályosítottam,
és köszönöm mindazt a jót, amelyet kegyelmedből megtehettem. Rád bízom ezt az
éjszakát, formáld tovább a szívemet, hogy holnap egy kicsit jobban hasonlítsak
Rád. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése