vasárnap, március 22, 2026

Amikor elcsendesedik minden – és Isten mégis szól - nagyböjt V. vasárnapja – Feketevasárnap

 

Szentírási rész: Jn11,3–7.17.20–27.33b–45

Az este mindig más, mint a nappal.

Napközben rohanunk, intézzük a dolgainkat, próbáljuk kézben tartani az életet.
Este viszont lelassul minden. És ilyenkor sokszor előjönnek azok a gondolatok is, amelyeket napközben félretoltunk.

Talán most is van benned valami, ami fáj.
Valami, ami nem úgy alakult, ahogy szeretted volna.
Valami, amire vártál… de nem jött meg időben.

És talán ott van benned a mondat:
„Uram, ha itt lettél volna…”

Ami benned maradt

Ma hallottuk Lázár történetét.

Egy történetet a veszteségről, a késlekedésről, a fájdalomról.
De valójában ez a te történeted is lehet.

Van benned valami, amit már lezártál?
Egy remény, amit elengedtél?
Egy helyzet, amire azt mondtad: „ennek már vége”?

Isten most este nem magyarázni akar.
Csak csendben melléd ül.

És talán ugyanazt kérdezi, amit Mártától:
„Hiszed ezt?”

Isten ott is jelen van, ahol már nincs válasz

Az este őszinte.

Ilyenkor nem tudunk szerepet játszani.
Nem tudjuk elterelni a figyelmünket.

És ilyenkor derül ki igazán, hogy miben reménykedünk.

A mai evangélium egyik legszebb mondata:
„Jézus könnyezett.”

Ez azt jelenti: nem vagy egyedül azzal, ami benned van.

Ő látja.
Ő érti.
És nem fordul el.

Nem minden zárult le

Lehet, hogy ma is volt benned csalódás.
Lehet, hogy valami nem oldódott meg.

De mielőtt elalszol, jó ezt kimondani magadban:

👉 Nem biztos, hogy vége.

Ami most sötét, az nem biztos, hogy örökre az marad.
Amit most elveszettnek látsz, az még Isten kezében van.

Ő nem siet.
De nem is késik el.

Egy csendes lépés

Nem kell most nagy dolgokra gondolni.

Elég egy apró mozdulat a szívedben:
elengedni egy félelmet, egy görcsöt, egy „már úgyis mindegy” gondolatot.

És talán csak ennyit mondani:
„Uram, nem értem… de bízom benned.”

Ez a hit kezdete.

Esti ima

Urunk Jézus Krisztus,
most, amikor elcsendesedik körülöttem minden,
eléd hozom mindazt, ami bennem van.

A fáradtságot, a csalódást, a kérdéseimet.
Azt is, amit már lezártnak hittem.

Köszönöm, hogy nem hagysz egyedül.
Köszönöm, hogy te ott is jelen vagy, ahol én már nem látok kiutat.

Adj békét a szívembe.
Adj bizalmat az éjszakába.
És segíts, hogy holnap egy kicsit jobban higgyek benned.

Ámen.


Útravaló gondolat estére

„Amit te ma lezárnál, azt Isten még csendben formálja.”

Nincsenek megjegyzések:

Tisztaság a viharban – Isten látja az igaz szívet - nagyböjt 5. hete, hétfő reggel

Szentírási alap: Dán 13,1–9.15–17.19–30.33–62 A mai szentírási rész egy megrendítő történetet tár elénk: Zsuzsanna történetét, aki az igaz...