Szentírási alap: Mk 4,21–25
Jézus egy egyszerű, mégis
mély képpel tanít: a lámpást nem azért gyújtják meg, hogy elrejtsék, hanem hogy
világítson. A szívünkben kapott hit, a szeretet, a jóra való készség nem
magántulajdon, hanem ajándék, amelynek mások felé is fényt kell árasztania.
Amit Istentől kaptunk – egy jó szót, türelmet, megbocsátást, reményt –, az
akkor teljesedik ki, ha továbbadjuk.
Ezek a szavak nem az anyagi
javakról szólnak, és nem igazságtalanságra buzdítanak. Lelki értelemben kell
értenünk:
„Akinek van” – vagyis aki
nyitott szívvel fogadja Isten ajándékait (hit, bizalom, jóakarat, készség a
megtérésre), az egyre többet képes befogadni. A jó használata növeli a jót: aki
él a kegyelemmel, annak a hite elmélyül, látása tisztul, szeretete erősödik.
„Akinek pedig nincs” –
vagyis aki bezárkózik, közömbös marad, nem törődik azzal, amit kapott, annál
még az is elsorvad, ami kezdetben megvolt. Nem azért, mert Isten elveszi tőle,
hanem mert a nem használt lelki ajándékok elhalványulnak.
Egyszerűen: amit megélsz és
továbbadsz, az növekszik benned; amit elhanyagolsz, az lassan eltűnik. Jézus
ezzel nem félelmet akar kelteni, hanem bátorít: élj a kapott fénnyel, és Isten
még többet tud rád bízni.
Ez nem fenyegetés, hanem
meghívás az éberségre. A szív figyelme, az Isten szavára való nyitottság
tágítja a belső teret. Minél inkább engedjük, hogy Isten világossága átjárjon,
annál több fényt tudunk továbbadni másoknak is.
A mai nap lehetőség: ne
rejtsd el a benned lévő jót! Egy mosoly, egy bátorító szó, egy őszinte
meghallgatás sokszor több, mint gondolnád. Isten a kicsi fényeket is
megsokszorozza, ha hűséggel felkínálod neki.
Ima:
Urunk,
Jézus Krisztus,
gyújts világosságot a szívünkben!
Segíts, hogy ne rejtsük el a tőled kapott fényt,
hanem bátran továbbadjuk szeretetben és igazságban.
Taníts figyelni a szavadra,
hogy növekedjen bennünk a hit, a remény és a szeretet.
Ámen.
Útravaló (mottó):

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése