kedd, november 04, 2025

Egy Test – egy szívvel, egy szeretettel - 31. évközi hét Szent Antal keddje

📖 Róm 12,5–16a

Szent Pál apostol ma egy nagyon fontos igazságra irányítja a figyelmünket: egy Testhez tartozunk: Krisztus titokzatos Testéhez, az Egyházhoz. Ez nem elmélet vagy szép hasonlat, hanem valóság. Ahogy a testben minden tagnak megvan a maga szerepe, úgy a keresztény közösségben is mindenki pótolhatatlan.

Nincs olyan, hogy valaki „csak egy egyszerű hívő”! Isten szemében mindenki fontos.

Szent Pál mai üzenete azt mondja: a hit ne csak vasárnapi ünneplés legyen, hanem a hétköznapok szívdobbanása.

Hogyan látszik meg rajtunk, hogy Krisztushoz tartozunk? Elsősorban nem a nagy szavakból, hanem abból, hogyan viselkedünk egymással – a családban, a munkahelyen, az iskolában, az utcán, az élet apró helyzeteiben.

Szent Pál ezzel kapcsolatosan nagyon gyakorlati és konkrét tanácsokat ad, a mai szentleckében, amelyeknek megvalósításához nem kell teológiai diplomát szerezni, csak szívből élni őket:

• A szeretet legyen őszinte. Ne csak szóban szeressünk, hanem tettekkel, figyelemmel, jelenléttel.
Legyetek szívélyesek! Egy mosoly is számít – néha többet, mint gondolnánk.
• Legyetek egymás iránt gyengédek! A világ tele van durvasággal, keménységgel és ítélettel; bennünk Krisztus szelídsége legyen látható.
Ne lankadjatok a buzgóságban! Tegyünk jót akkor is, amikor fáradtak vagy kedvetlenek vagyunk. A fényes vasárnapok mellett a szürke keddnek is van értéke.
• A reményben legyetek vidámak! Ne engedjük, hogy a baj elvegye a derűnket – Krisztus velünk van.
• Az örömben legyetek derűsek, a szomorúságban kitartóak. Ha Krisztus mellettünk van, minden teher elviselhetőbbé válik.

• Segítsetek a szükséget szenvedőkön! Ha tudsz: adj! Ha nem tudsz: imádkozz! Minden jótett számít.
• Áldjátok azokat, akik üldöznek benneteket, és bocsássatok meg azoknak, akik ellenetek vétettek! A szeretet győz, nem a bosszú. Itt válik igazán láthatóvá, hogy Krisztushoz tartozunk-e vagy sem.
Ha képesek vagyunk megbocsátani, akkor az Ő tanítványai vagyunk. Ha nem, akkor hiába minden érv, sértettség vagy magyarázkodás — nincs harmadik út. Krisztus szeretete nem alkudozik.

Kt. Így lesz a hit valósággá, így válik életünk az evangélium élő tanúságtételévé. Ugyanis Krisztus szeretete nem a templom falain belül akar maradni – hanem rajtunk keresztül ki akar áradni a mindennapokra.

Mai, Szent Antal tiszteletére bemutatott szentmisén különösen is érezzük: nem vagyunk egyedül a terheinkkel.

A szentek - köztük Szent Antal - velünk együtt könyörögnek.

Ő rengeteg bajban szenvedő embernek volt menedéke. Mi is sebekkel, félelmekkel, kérésekkel. jövünk hozzá. És Isten meghallgat minket - még ha nem is úgy, ahogy elsőre szeretnénk.

De amíg várunk a segítségre, nem függeszthetjük fel a szeretetet. Nem mondhatjuk: „Most nekem van bajom, majd, ha jobban leszek, segítek másnak.”

Sokszor épp akkor jön a vigasz, amikor mi magunk válunk vigasszá mások számára.

Gondoljunk Borromeo Szent Károlyra, a püspökre, a mai nap szentjére: amikor ő maga is gyenge volt, mégis a szenvedők mellé állt.

Amikor pestisjárvány pusztított Milánóban, nem zárkózott be püspöki palotája biztonságába, hanem az utcákon járva vigasztalta a betegeket. Árvákat mentett, imádkozott a haldoklók mellett, és végül mindene, amit adni tudott a Krisztusból fakadó szeretet volt.

Ő felismerte: akkor szolgáljuk igazán az Urat, amikor egymást szeretjük – cselekvő, bátor, buzgó szeretettel.

Ez a mindennapok szentsége: egy jó szó, egy odafordulás, egy kis segítség, egy megbocsátás… apró lángok, amelyek világossággá állnak össze Krisztus Testében.

Kedves Testvérek! Minden jóság, amit ma megteszünk - bár kicsinek tűnik - Isten országát építik a mai szürke hétköznapokban is.

Egy kedves szó a családban.
Egy kis türelem a boltban vagy az autóban.
Egy telefonhívás valakihez, aki magányos.
Egy fohász valakiért, aki beteg.

Ez mind-mind azt mondja: élek a hivatásom szerint — mint Krisztus Testének élő tagja.

Merjük ma alázattal kimondani: „Uram, engem is küldesz valakihez. Mutasd meg, kihez menjek!”

És higgyük el: az a szeretet és jóság, amit ma Krisztusért odaviszünk valakihez, holnapra visszatér hozzánk — mint Isten áldása, Szent Antal közbenjárásával is.

Ne feledjük: A szeretet, amelyet ma másoknak adunk, holnap Isten ajándékaként tér vissza az életünkbe.

Ima:

Urunk Jézus Krisztus!
Köszönjük, hogy összetartozunk Benned,
és feladatot bízol ránk a szeretet útján.

Nyisd meg a szívünket, hogy észrevegyük,
kihez küldesz ma minket.
Adj bátorságot a szolgáló szeretethez,
és szelíd erőt, amikor nehéz megbocsátani.

Segíts, hogy ma valakinek
a Te irgalmas jóságodat vigyük tovább,

és így lehessünk az evangélium élő tanúi a hétköznapokban. Ámen. 

Nincsenek megjegyzések:

„Állhatatosságból születő remény” - Évközi 33. vasárnap – A Szegények Világnapja

Bibliai alap: Mal 3,19–20a; 2Tessz 3,7–12; Lk 21,5–19 📖 „Eljön az Úr napja… és fölragyog az igazság napja azoknak, akik félik az Úr nevé...