📖 Bibliai alap: Bölcs6,1–11
„Halljátok, királyok, akik a föld népeit kormányozzátok… és
a népek nagy számával hivalkodtok… A kicsik irgalomból irgalomra lelnek, a
hatalmasokra azonban kemény számonkérés vár… Hozzátok intézem tehát szavamat,
ti, királyok, hogy bölcsességet tanuljatok és bűnbe ne essetek.” (Bölcs
6,1.3–4)
A Bölcsesség könyvének e szakasza a hatalommal és
felelősséggel élőkhöz szól — királyokhoz, vezetőkhöz, döntéshozókhoz. De ha
egy pillanatra mélyebben bele gondolkodunk, észrevesszük: mindannyian
„uralkodunk” valahol, valamin, valamilyen formában.
Egy családban, egy munkahelyen, egy osztály közösségben, vagy akár csak
önmagunk fölött.
A szöveg tehát nem csupán a királyokhoz, hanem mindannyiunkhoz figyelmeztetően
szól: felelősséggel, igazságosan és Isten félelmében éljünk.
A bölcsesség arra tanít, hogy a hatalom nem privilégium,
hanem szolgálat.
Aki valamilyen formában másokért felel – akár gyermekeit neveli, akár egy
csapatot vezet, akár idős szülőjét gondozza –, az Istentől kapott megbízatást
visz végbe. És Isten nem a teljesítményünk szerint ítél meg, hanem a szívünk
szerint: mennyi alázat, figyelem, szeretet és igazságosság van abban,
ahogyan másokhoz fordulunk.
A szöveg egyfajta „lelki ébresztőóra” is:
„Aki sokat kapott, attól sokat kérnek számon.” (vö. Lk
12,48)
Ez nem fenyegetés, hanem meghívás a bölcsesség útjára — arra, hogy ne a
hatalom csábítása, hanem az Isten félelme vezessen, vagyis az a mély
belső tisztelet és bizalom, amely felismeri: mindenünk Tőle van, és Nélküle
semmik vagyunk.
Az „Isten félelme” nem rettegés, hanem az isteni rend
iránti alázat, annak tudata, hogy Ő lát, Ő ismer, és Ő a szívünk szándékait
is mérlegeli. Ez a lelkület segít, hogy döntéseinket ne a haszon, a siker vagy
az elismerés irányítsa, hanem az igazság és a szeretet.
A bölcs ember nem a maga igazát akarja érvényesíteni, hanem Isten
igazságát megélni. Nem uralkodik mások felett, hanem szolgál. Nem önmagát
védi, hanem másokat emel föl. És így válik Isten országának építőjévé a
hétköznapok legapróbb helyzeteiben is.
Ha vezetőként, szülőként, testvérként, barátként így
tekintünk hivatásunkra, akkor az Úr bölcsessége átjárja döntéseinket, és
rajtunk keresztül is megmutatja magát a világnak.
Mert az igazi hatalom nem az, amelyet félnek, hanem az, amely szeretetet
ébreszt.
🙏 Ima
Uram,
Te adtad nekünk az élet ajándékát és a felelősséget egymásért.
Taníts minket bölcsen élni, igaz szívvel dönteni,
hogy minden szavunkban és tettünkben a Te igazságod tükröződjék.
Őrizz meg minket a gőgtől és önzéstől,
és adj alázatos szívet, hogy szolgálatunkban mindig a Te dicsőséged ragyogjon
fel.
Ámen.
💬 Útravaló gondolat
A hatalom próbája nem az, mennyire érvényesülünk
mások fölött, hanem mennyire tudjuk szeretetből szolgálni őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése