📖 Bibliai alap: Péld4,10–15.18–27
A
mai bibliai szakasz bölcsességre hív: őrizd a szívedet, vigyázz az utadra,
kerüld a gonosz ösvényét, és tartsd tekintetedet előre, a világosság felé. A
Szentírás szerint „az igazak ösvénye olyan, mint a hajnal világossága, amely
egyre fényesebben ragyog, amíg el nem jön a teljes nappal.” Ez az isteni ígéret
ma is érvényes – a hívő ember útja mindig a világosság felé tart, még akkor is,
ha jelenleg sötétnek és zavarosnak tűnik a világ.
A
mai ember gyakran panaszkodik: nincs ideje. Nincs ideje pihenni, figyelni a
másikra, leülni a családdal, imára irányítani az értelmét. Az időhiány mögött
azonban sokszor nem a percek kevéssége áll, hanem a szív rendezetlensége. A
bölcsesség könyve arra int: „őrizd meg szívedet minden gonoszságtól, mert abból
fakad az élet.” (Péld 4,23) Ha a szívünkben rend és béke van, akkor a világ rohanásában
is megtaláljuk az időt az igazán fontos dolgokra: az Istenre, az embertársra és
önmagunkra.
Szent
István király példája különösen időszerű. Ő nemcsak országot épített, hanem
lelki alapokra helyezte népének jövőjét. Tudta, hogy templom és oltár nélkül
nincs hazánk, hogy törvény és erény nélkül nincs jövő. A bölcsesség útját
választotta, ezért lett nemzetünk atyja, s ezért tiszteljük ma is mint
fővédőszentünket. Nekünk is döntést kell hoznunk nap mint nap: világosság vagy
sötétség, rend vagy széthullás, hit vagy üresség.
Amikor
a híreket halljuk, gyakran zűrzavarral és bizonytalansággal találkozunk:
háborúk, veszekedések, csalódások, közöny. A Példabeszédek azonban arra tanít:
ne engedj a sötét utaknak, mert azok pusztulásba vezetnek. Tartsd szemedet
Istenen, ő ad világosságot. Ez nem légvár, hanem biztos alap. És ha mi,
magyarok, Szent István nyomán Istenre építünk, akkor életünk, családunk és rendi,
s nemzeti közösségünk nem légbörtön lesz, hanem egyre inkább a mennyország
előszobája.
Ima
Napi
útravaló

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése