“Három hét remény és hit – amikor a hétköznapok zarándoklattá válnak”

Összefoglaló – „A Remény Zarándokai” lelki sorozat (június 9–30)

Kedves Zarándoktársaim, Remény Hordozói, Igazságkereső Testvérek!

Amikor június 9-én elindultunk „Az élet útjának zarándoklata a mindennapokban” címet viselő lelki sorozatunkkal, még csak reméltük, hogy lesznek, akik velünk tartanak. A 2025-ös jubileumi év résztvevőiként „A Remény Zarándokai” néven indultunk útnak — és lám, most a hónap végén, megállva és visszatekintve, hálával a szívben mondhatjuk: nem voltunk egyedül.

Mi volt a cél, és mi valósult meg?

Célkitűzésünk az volt, hogy a nagy ünnepek utáni időszak ne csupán átmeneti hullámvölgy legyen, hanem tudatosan átélt, lelki újjászületés. Vártuk azokat, akik – a szívükkel, gondolkodásukkal vagy hittől vezetve – szerettek volna bekapcsolódni:

• napi 1 lépést tenni a hit útján,
• személyes kapcsolatot építeni Istennel,
• Máriával, az Esztelneki Madonnával együtt járni a napokat,
• és egymást megerősíteni közösségként.

Mit sikerült megvalósítani? A három hét során:

• minden nap felvezettük a napi szentmise első olvasmányát,
• reggeli és esti – rövidebb, mégis elmélyülést hozó – üzenetekkel támogattuk a résztvevők lelki állapotát,
• aktív online közösségi jelenlétet építettünk Facebookon és a blogon,
• így sikerült a hétköznapokat átlényegíteni zarándoklattá.

Nap mint nap veletek együtt tettük meg azt az egy lépést a hit útján, amely talán kicsi, talán észrevétlen volt mások számára — de Isten előtt bizonyosan számított. A reggeli üzenetek és az esti, elcsendesedést segítő gondolatok, imák sokunk szívéhez szóltak, és hitem szerint Isten jelenlétébe emelték a hétköznapjainkat.

💬 Néhány meglátás:

„Végre nem egyedül imádkozom. Jó tudni, hogy valaki máshol ugyanazt a gondolatot éli át.”

„Az esti ima úgy jön elém, mint egy meleg takaró a nap végén.”

„A reggeli üzenet új szokássá vált: imával indítom a napot, és egészen más a hangulatom.”

„Köszönet, hogy a lelkemnek is adtál kenyeret, nemcsak a testnek.”

„Annyira jó volt a máriás elmélkedés, mintha személyesen hívna minket az ő Anyasága.”

„Boldoggá tettek a hétköznapok egyszerű példázatai – több vagyok, mint hétköznapi ember, zarándok vagyok!”

📖 Az elmélkedéseink középpontjában ezek a kérdések álltak:

• Hogyan lehet élő az Isten-kapcsolatunk a hétköznapokban?
• Hogyan tudjuk egymással a szeretet rendjében élni napjainkat, ma amikor az ember embertársának farkasává vált?
• Miként vezet minket Mária, az Esztelneki Madonna kézen fogva a földi úton?

🙏 Hálás vagyok Istennek, hogy veletek együtt tapasztalhattam meg: nemcsak az ünnep a szent, hanem a hétfő reggel is, nemcsak a templomi csend, hanem a konyhai edénycsörgés közepette mondott ima is.

💡 És mi lesz ezután? „Lesz folytatás?”

Igen. Veletek együtt szeretnénk tovább járni ezt az utat!

Mert nem vagyunk egyedül, és az Istenbe kapaszkodó ember soha sincs elveszve.

Köszönöm, hogy itt voltatok. Köszönöm, hogy nap mint nap útra keltetek a hitben.

Az Esztelneki Madonna oltalma kísérjen továbbra is benneteket, és ne feledjük:

„Igazi hazánk a mennyben van, de oda az út a földön át vezet.”

Áldással és testvéri szeretettel:

Szilveszter barát ✝

„Minden nap tegyünk egy lépést a hit útján.”

🕊 Ha veled is történt valami ezekben a hetekben, ami megérintett, kérlek írd meg hozzászólásban vagy üzenetben (email: frszilveszter@gmail.com). Öröm lenne tanúságtételed másoknak is!

📩 És ha még nem tetted: csatlakozz a „Remény Zarándokai” közösséghez, folytassuk együtt ezt a lelki utat!