Ahogy este elcsendesül a világ, és magunk mögött hagyjuk a nap zaját, talán ma is maradt bennünk néhány kimondatlan szó, egy félbehagyott gondolat, egy nehéz érzés – talán épp egy testvérrel való nehézség, egy seb, amit más ejtett rajtunk, vagy amit mi okoztunk.
Ma Szent Péterre és Szent Pálra néztünk. Két különböző élet,
két különböző út – de egy közös cél: Krisztusért élni, és érte tanúságot tenni.
Ők sem voltak tökéletesek. Péter megtagadta Jézust. Pál üldözte az övéit.
Mégis: Isten nem elutasította őket, hanem új küldetést adott nekik. Mert
Isten nem azt nézi, hol botlottál meg – hanem hogy hajlandó vagy-e újra
felállni.
Mi is lehetünk tanúk. Nem szavakkal elsősorban – hanem azzal, hogy nem adunk helyet a haragnak. Hogy nem pletykálunk. Hogy nem csatlakozunk a gyűlölködéshez. Hogy merünk megbocsátani. Hogy merünk újrakezdeni.
A tanúságtétel ott kezdődik, ahol megfékezzük a
nyelvünket, és megnyitjuk a szívünket.
Ott, ahol a másik ember nem ellenség, hanem testvér. Ott, ahol Krisztusnak
nemcsak hívői vagyunk – hanem követői is.
Ma este tedd le a nap terhét, és kérdezd meg magadtól
csendben:
Hol tudnám holnap Krisztust megmutatni? Miben tudnék jobban szeretni, mint
ma?
🙏 Esti ima
Uram, Jézus Krisztus,
köszönöm, hogy ma Péter és Pál példáján keresztül tanítottál engem.
Látom a gyengeségüket – és látom a Te irgalmad erejét.
Kérlek, formáld az én szívemet is olyan tanúságtévő szívvé,
amely nem ítél, nem haragszik, nem rombol – hanem épít.
Tisztítsd meg a gondolataimat,
a szavaimat, a kapcsolataimat –
mindent, ami nem méltó Hozzád.
Add, hogy ahol megosztás van,
ott egységet,
ahol harag van,
ott megbocsátást,
ahol pletyka van,
ott csöndes imát hordozzak.
Pihenjen meg ma este a lelkem Tebenned,
és holnap egy új napra ébredve
merjek egy lépéssel közelebb kerülni Hozzád –
ahogy Péter és Pál is megtették.
Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése