Nagyböjti lelkizarándoklat lefekvés előtti gondolata: A szeretet visszfénye

A nap végén megállunk egy pillanatra, és visszatekintünk: milyen arcát mutatta bennünk a szeretet? Megláttuk a másik embert? Képesek voltunk türelmesek, segítőkészek, megbocsátók lenni? Vagy voltak olyan pillanatok, amikor inkább magunkat helyeztük előtérbe?

A szeretet nem mindig látványos, sokszor csendes és apró dolgokban mutatkozik meg: egy kedves szó, egy segítő kéz, egy el nem mondott bántó megjegyzést. Isten pedig mindezeket látja, és szívünk titkait ismeri.

Ma este adjunk hálát minden szeretetteljes pillanatért, és kérjünk erőt, hogy holnap még inkább azzá váljunk, akivé Isten formálni akar minket.

Esti ima:

Urunk, mennyei Atyánk!

Hálát adunk Neked a mai napért, minden pillanatért, amikor a szeretet arcát mutathattuk egymás felé. Köszönjük, ha sikerült jót cselekednünk, és bocsásd meg, ha elmulasztottuk a lehetőségeket.

Ma reggel azt kértük Tőled, hogy a szeretet ne csak érzés legyen bennünk, hanem döntés és cselekedet. Most, amikor lepihenünk, kérünk, hogy tekints ránk irgalmas szemmel, és formáld tovább a szívünket, hogy holnap még inkább a Te szereteted tükröződjön bennünk.

Kérünk, áldd meg plébániánk híveit és a lelki zarándoklat minden résztvevőjét. Különösen is gondoskodj azokról, akiknek ma a legnagyobb szükségük van az imánkra. Erősítsd ferences rendtartományunkat és kolostorunkat, hogy hűséges szívvel és kitartóan szolgálhassunk Téged! Esztelneki Madonna, égi Édesanyánk, könyörögj érettünk, hogy mindig szeretetben és békességben éljünk! Ámen.