Morfondírozom, avagy a plébános hétköznap esti imája

Este van. A nap elcsendesedett, a falu nyugovóra tért. Odakint a sötétségben a csillagok őrt állnak, a hideg, Nemere szele végigsuhan a kolostor udvarán. Bent meleg és halványan pislákoló gyertyafény. Egyedül ülök cellámban, hallgatva a zenét: "Si Tú lo quieres, Señor" - "Ha akarod, Uram" – a spanyol katolikus házaspár Tobías Buteler és Athenas énekét.

Morfondírozom. A mai nap eseményei, a misék, a templomok, a hívek... vagy inkább a hívek hiánya. Míg egykor "szentföldként" emlegették ezt a vidéket, mert vallási, hitbeli és erkölcsi szempontból kiemelkedő jelentőséggel bírt, mára már elveszítette egykori szentségét, hitéletének értékét, illetve vallásgyakorlatának jelentőségét.

Miért van ez így? Miért ilyen közömbös a lélek, ilyen tartózkodó az ember azzal szemben, Aki és ami valaha ősei életének középpontja volt?

Uram, válaszolnál nekem? Mi a gond? A hit elgyengült, a kapcsolat Veled megkopott, vagy talán mi papok, szerzetesek nem tudunk már megszólítani? Mindkettő?

Nem tudom. Csak annyit tudok, hogy értük szentelem magam, ahogy Te is tetted. Hogy minden szentmise értékes, akkor is, ha kevesen vagyunk. Hogy a hivatásom lényegét nem a számok adják, hanem a hűség, az állhatatosság, a szeretet, amit napról napra megakarok élni.

+++

Ima:

Uram, itt vagyok Előtted, a nap végén. A csendben, a fényben, a hideg éj sötétjében is. Látod gondolataimat, érzéseimet, töprengéseimet. Látod a szívemet, mely vágyik arra, hogy szereteted lángja fellobbantsa újra és újra ezt a népet, ezt a közösséget.

Uram, adj nekem bölcsességet, hogy értsem akaratodat! Adj erőt, hogy hűséges maradjak hozzád akkor is, amikor az út kietlen és magányosnak tűnik. Adj szeretetet, hogy még jobban szeressem azokat, akik talán már nem is keresnek téged. Adj reményt, hogy ne csüggedjek, hanem bízzak mindent rád.

Uram, Te vagy a szívek ismerője, a lélek mélyéig látó Fény. Téged kérlek, érintsd meg mindannyiunk szívét! Gyújts lángot, ahol kihunyt a tűz, adj hitet, ahol elgyengült a lélek, adj kitartást, ahol lankad a lelkesedés.

Uram, ha akarod, ébressz fel minket! Ha akarod, adj életet, erőt, tüzet! Ha akarod, érintsd meg ezt a földet, és tedd újra szentfölddé!

Ámen.