Iz 11,1-10; Zsolt 71; Lk 10,21-24
A mai evangéliumi részletben Jézus ujjongva, hálás szívvel dicsőíti az Atyját, mert a tanítványai Őrajta (Fiú) keresztül az Atyát szívükbe fogadván, tanították, gyógyították, segítették a népet.
Jézus ugyanilyen boldog, ha TE is követed az úton.
Az ő követése konkrét tetteket jelent, amelyeket a hétköznapokban a közvetlen környezetedben teszel másokért, ahol megfordulsz. Az Atya erről fog megismerni.
Mi ismerjük az Atyát?
A szomszédunktól elszigeteljük magunkat magas kerítésekkel, ki sem látunk rajta. Észre sem vesszük a gazos árokpartot, az el nem söpört havas járdát, ha mégis inkább bosszankodunk rajta. Pedig segítségre szorul. Az Atya így is hív, szólít minket, halljuk meg, lássuk meg!
"Mondom nektek, sok próféta és király szerette volna látni, amit ti láttok, de nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta."
Forrás: nagyböjti és adventi üzenetek listája
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése