Nézem
a romániai népszavazás eredményét és közben keserű gondolatok
kavarognak bennem. Bevégeztetett, hát, ennyi volt… Népem jövőjének eddig
tiszta egén úgy látom gyülekezni a viharfelhőket, mint nyáron, amikor a
tikkasztó meleg után enyhülést várunk, de jégeső pusztítása az
elégedetlenségünk büntetése. Miért írom, hogy büntetés? Mert nemzetem az
Úr haragját vonta ma magára látszat-keresztény magatartásával. Az
erdélyi és partiumi magyarság ma bebizonyította, hogy a kereszténység
számára semmit nem jelent. Hiába áldozták fel őseink életüket, sokszor
egész családjuk életét a kereszténység, hazájuk, népük védelmében. A sok
áldozat hiábavaló volt. A mai kor embere ezen a vidéken már nem
keresztény, a templomba is csak a látszat miatt jár. Megmutatni divatos
ruháját, elővenni mise, vagy istentisztelet alatt legújabb kiadású
telefonját, a parkolóban mutogatni autóját. Ezek az emberek, sajnos nem
írhatom azt, hogy hívek nem átallják aztán magukhoz venni az
Oltáriszentséget, vagy az Úrvacsorát...
A folytatás erre a linkre kattintva olvasható: http://hungaryfirst.hu/cikkek/2018-10-07/requiem-erdelyert
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése