hétfő, október 08, 2018

Requiem Erdélyért - Czeglédi Andrea írása 2018. 10. 07

Nézem a romániai népszavazás eredményét és közben keserű gondolatok kavarognak bennem. Bevégeztetett, hát, ennyi volt… Népem jövőjének eddig tiszta egén úgy látom gyülekezni a viharfelhőket, mint nyáron, amikor a tikkasztó meleg után enyhülést várunk, de jégeső pusztítása az elégedetlenségünk büntetése. Miért írom, hogy büntetés? Mert nemzetem az Úr haragját vonta ma magára látszat-keresztény magatartásával. Az erdélyi és partiumi magyarság ma bebizonyította, hogy a kereszténység számára semmit nem jelent. Hiába áldozták fel őseink életüket, sokszor egész családjuk életét a kereszténység, hazájuk, népük védelmében. A sok áldozat hiábavaló volt. A mai kor embere ezen a vidéken már nem keresztény, a templomba is csak a látszat miatt jár. Megmutatni divatos ruháját, elővenni mise, vagy istentisztelet alatt legújabb kiadású telefonját, a parkolóban mutogatni autóját. Ezek az emberek, sajnos nem írhatom azt, hogy hívek nem átallják aztán magukhoz venni az Oltáriszentséget, vagy az Úrvacsorát...

A folytatás erre a linkre kattintva olvasható: http://hungaryfirst.hu/cikkek/2018-10-07/requiem-erdelyert

Nincsenek megjegyzések:

Amikor Krisztus megvilágosítja a szívet – Évközi 17. hét, kedd reggel

2026. július 28. Szentírás: Mt 13,36–43 „Az igazak ragyogni fognak, mint a nap Atyjuk országában.” (Mt 13,43) Vannak kérdések, amely...