Március 3. csütörtök: Jer 7,23–28; Zs 94; Lk 11,14–23
Már Jeremiásnak is azt mondta az Úr: "Nem hallgattak rám, és nem hajtották ide fülüket, hanem megkeményítették nyakukat, és még gonoszabbul cselekedtek, mint atyáik". S ez a helyzet azóta sem javult semmit – ezt már nemcsak a pesszimista emberek vélhetik így, hanem bárki, aki józanul körülnéz a világban. Romlás, pusztulás, széthúzás, gyűlölködés.
"Minden ország, amely önmagával meghasonlott, elpusztul, és ház házra omlik" – Jézus intelmei ellenére folyton egymás ellen fordulnak az emberek. Politikai, világnézeti ellentétek, hirtelen feltámadó harag, régi sérelmek felhánytorgatása... És csak tombol a gonosz, örül a Sátán.
Miért hagyjuk, hogy a másik ember ellen fordítsanak?
"Kezében vannak a föld mélységei, s övé a hegyek csúcsa. Övé a tenger, ő alkotta meg, s az ő keze formálta a szárazföldet. Jöjjetek, imádjuk, hajoljunk meg, boruljunk térdre az Úr, a mi alkotónk előtt! Mert ő az Úr, a mi Istenünk." – írja a Zsoltáros.
Forrás: nagyböjti és adventi üzenetek listája
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése