szombat, október 11, 2014

Akiknek semmi sem szent, legkevésbé mások tulajdona...



Miért nem tettem még fel a befejező képet? 


Mert a csoportkép két tagja bocsánatot kért és ígéretet tett, hogy soha többé nem lépik be engedély nélkül a barátok kertjébe… 

De valószínű, hogy a két bocsánatot kérő személy arcát eltakarom, és mégis fölteszem a csoportképet… Mert van köztük mindenki meglepetésére egy olyan „kedves” jómódban lévő roma hölgy, akiről senki sem feltételezné, hogy képes mások kertjébe bemenni és lopni…
 
A lopáshoz volt bátorsága (gyerekeket is bevonva, pénzzel kecsegtetve), de a bocsánatkéréshez már nincs, pedig üzentem neki… Ha néhány napon belül nem jelentkezik, akkor fölteszem a szóba forgó képet, had lássa Esztelnek és a magyarországi munkaadók is, hogy kivel van dolguk, hogy kicsoda ő és mire képes…

Nincsenek megjegyzések:

„Nézz ránk!” – A feltámadás új látása - Fényeshét szerdai üzenete

Utoljára mikor volt, hogy igazán ránéztél valakire? Nem csak átfutó pillantással, hanem úgy, hogy megláttad benne az embert, a sebzettet, a...