Sándor Rudolf gyerekkorában majdnem meghalt. Valójában akkor született meg.
Rudolf 1984-ben, Székelyföldön született, egy piciny,
többségében magyarok lakta faluban, Gergyóalfaluban. Mérhetetlen
szegénységbe született, ahol szinte a dolgok természetes menetéhez
tartozott, hogy összeszed valamilyen betegséget. Neki a fertőző TBC
jutott, amelyet ráadásul a román egészségügyi rendszer nem igazán tudott
kezelni.
A fiú háromévesen került a fertőző betegek
maroshévízi intézetébe. Szülei elhagyták a beteg gyereket. Az árván
hagyott fiú négyévesen került egy mamutintézménybe, a hírhedt román
„gyerekvédelem" egyik fellegvárába Hargita megyébe. Itt hatszáz hasonló
sorsú óvodás és iskolás gyerek élt. Egyazon épületben volt az ebédlő, a
raktár, az osztály- és hálótermek, így a gyermekek életüknek nagy részét
egymással összezárva töltötték megszabott keretek között.
– Egyformák voltunk, mindannyian árva, elhagyott fiatalok.
A folytatás itt olvasható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése