A mai evangéliumi szakaszban a világvégével kapcsolatos képekkel találkozunk. Az evangéliumi szakaszban az Úr Jézus Jeruzsálem és a templom pusztulásának megjövendölésével utal a végre.
Az apokaliptikus műfajban megfogalmazott evangéliumi részlet nem a fizikai világ végére, hanem elsősorban a bűn uralmának megsemmisülésére és Krisztus uralmának kezdetére utal.
A bűn uralmának megsemmisülését Jeruzsálem és a templom pusztulása jelképezi. Ez a város az ószövetségi világnak, azaz a bűn végzetes következményeit megszüntetni nem tudó vallásnak szimbóluma. A város pusztulására vonatkozó jézusi jövendölés tehát az Ószövetség lezárulását, a bűnnel szemben eredménytelenül viaskodó korszaknak végét hirdeti.
Az apokaliptikus irodalom a kozmosz megrendülésének képével jelzi, hogy Krisztus föltámadása gyökeres változást hoz az emberiség életébe. Ez az esemény ugyanis megszünteti a bűn végzetes következményét, és lehetőséget ad mindenkinek a halál utáni életre.
Az evangéliumi jelképek üzenetet és vigasztalást hordoznak. Azt üzenik, hogy meneküljünk a bűn világából, és utasítsuk el az önerőből fakadó megváltás eszméjét. És azzal vigasztalnak, hogy a bűn elleni harcban sohasem kell kétségbe esnünk, mert Krisztus föltámadásával elérkezett és folyamatban van már megváltásunk.
Ha akarta volna, mindezt az Úr Isten kinyilatkoztathatta volna racionális nyelven is, ám ő képekkel akar üzenni nekünk. Ezekkel a titokzatos képekkel nem csak értelmünkhöz szól, hanem a szívünkhöz, sőt a tudattalan világunkhoz is. Hagyjuk, hogy megszólítsanak ezek a képek, hogy hassanak ránk, s átjárják egész lényünket tetőtől talpig. Merüljünk el az Emberfia dicsőségének szemlélésében, s merítsünk erőt a mindennapok küzdelmeihez az ő győzelméből, melyet az égi és földi hatalmak s a halál felett aratott.
Az apokaliptikus műfajban megfogalmazott evangéliumi részlet nem a fizikai világ végére, hanem elsősorban a bűn uralmának megsemmisülésére és Krisztus uralmának kezdetére utal.
A bűn uralmának megsemmisülését Jeruzsálem és a templom pusztulása jelképezi. Ez a város az ószövetségi világnak, azaz a bűn végzetes következményeit megszüntetni nem tudó vallásnak szimbóluma. A város pusztulására vonatkozó jézusi jövendölés tehát az Ószövetség lezárulását, a bűnnel szemben eredménytelenül viaskodó korszaknak végét hirdeti.
Az apokaliptikus irodalom a kozmosz megrendülésének képével jelzi, hogy Krisztus föltámadása gyökeres változást hoz az emberiség életébe. Ez az esemény ugyanis megszünteti a bűn végzetes következményét, és lehetőséget ad mindenkinek a halál utáni életre.
Az evangéliumi jelképek üzenetet és vigasztalást hordoznak. Azt üzenik, hogy meneküljünk a bűn világából, és utasítsuk el az önerőből fakadó megváltás eszméjét. És azzal vigasztalnak, hogy a bűn elleni harcban sohasem kell kétségbe esnünk, mert Krisztus föltámadásával elérkezett és folyamatban van már megváltásunk.
Ha akarta volna, mindezt az Úr Isten kinyilatkoztathatta volna racionális nyelven is, ám ő képekkel akar üzenni nekünk. Ezekkel a titokzatos képekkel nem csak értelmünkhöz szól, hanem a szívünkhöz, sőt a tudattalan világunkhoz is. Hagyjuk, hogy megszólítsanak ezek a képek, hogy hassanak ránk, s átjárják egész lényünket tetőtől talpig. Merüljünk el az Emberfia dicsőségének szemlélésében, s merítsünk erőt a mindennapok küzdelmeihez az ő győzelméből, melyet az égi és földi hatalmak s a halál felett aratott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése