Február
24-én, vasárnap déli 12 órakor XVI. Benedek pápasága utolsó Úrangyala
imádságát vezeti a Szent Péter téren jelen lévő hívekkel. Ezekben a
napokban a hívek különösen sok jelét adják a pápa iránti szeretetüknek,
gesztusát az alázat és a bátorság jelének tekintik. A média azonban egy
másfajta valóságot tükröz, amely tele van botrányokkal, hatalmi
harcokkal. Erről írt jegyzetében rádiónk főigazgatója P. Federico
Lombardi SJ.
Az egyház útja Benedek pápa pápaságának utolsó heteiben, az új pápa megválasztásáig, a „Sede vacante” és a konklávét követően, különösen nagy elkötelezettséget igényel, tekintettel a helyzet újdonságára. Örülünk annak, hogy nem kell bánkódnunk egy szeretett pápa halála miatt, de nem vagyunk mentesek egy másik megpróbáltatástól: megsokszorozódnak azok a nyomások és azok a megfontolások, amelyek idegenek attól a lelkülettől, amellyel az egyház szeretné megélni a várakozásnak és készülődésnek ezt az idejét.
Nem hiányoznak ugyanis azok, akik megpróbálják kihasználni a meglepetés és a gyöngébb lelkek irányt vesztettségének pillanatát, hogy zűrzavart keltsenek és hiteltelenítsék az egyházat és kormányzását. Olyan ősi eszközökhöz folyamodnak, mint mások megszólása, hamis információk, sőt rágalmazás. Előfordul, hogy elfogadhatatlan nyomást gyakorolnak bíborosokra, hogy befolyásolják szavazásukat a Bíborosi Kollégium egyes tagjaira vonatkozóan, akik valamilyen oknál fogva nem nyerik el tetszésüket.
Az esetek nagy többségében, aki ítélő bíróként lép fel, súlyos erkölcsi ítéleteket hozva, valójában semmilyen tekintéllyel nem rendelkezik ahhoz, hogy ezt megtegye. Akinek elsősorban a pénz, a szex és a hatalom jár az agyában, és ahhoz szokott hozzá, hogy ezek mércéjével értékelje a különféle valóságokat, nem képes arra, hogy mást lásson még az egyházban sem, mert tekintete nem képes a magasba nézni vagy leszállni a mélységbe, hogy megpillantsa a lét spirituális dimenzióit és indokait. Ennek eredménye, hogy teljesen igazságtalan képet festenek az egyházról és annyi tagjáról.
Mindez azonban nem változtatja meg a hívek magatartását, nem kezdi ki a hitet és a reményt, amellyel az Úrra tekintünk, aki megígérte, hogy elkíséri egyházát. Azt akarjuk, hogy az egyház hagyományának és törvényének megfelelően ebben az időszakban őszintén gondolkozzunk el a világ spirituális elvárásairól és az egyház evangéliumhoz való hűségéről, imádkozzunk a Szentlélek segítségéért, álljunk közel lélekben a Bíborosi Kollégiumhoz, amely hamarosan megkezdi a jó és a rossz megkülönböztetése és a választás nagy elkötelezettséget igénylő szolgálatát. Ez a feladat jelenti létezésének legfőbb okát.
Mindebben elkísér bennünket mindenekelőtt Benedek pápa példája és spirituális egyenessége, aki az imának akarta szentelni Nagyböjt kezdetét pápasága utolsó részében. A megtérés bűnbánati útja ez, amely elvezet Húsvét öröméhez. Így éljük meg ezt az időszakot most és az elkövetkező napokban: megtéréssel és reménnyel – írja heti jegyzetében P. Federico Lombardi SJ, a Vatikáni Rádió főigazgatója.
Forrás: Vatikáni Rádió
(vm)
Az egyház útja Benedek pápa pápaságának utolsó heteiben, az új pápa megválasztásáig, a „Sede vacante” és a konklávét követően, különösen nagy elkötelezettséget igényel, tekintettel a helyzet újdonságára. Örülünk annak, hogy nem kell bánkódnunk egy szeretett pápa halála miatt, de nem vagyunk mentesek egy másik megpróbáltatástól: megsokszorozódnak azok a nyomások és azok a megfontolások, amelyek idegenek attól a lelkülettől, amellyel az egyház szeretné megélni a várakozásnak és készülődésnek ezt az idejét.
Nem hiányoznak ugyanis azok, akik megpróbálják kihasználni a meglepetés és a gyöngébb lelkek irányt vesztettségének pillanatát, hogy zűrzavart keltsenek és hiteltelenítsék az egyházat és kormányzását. Olyan ősi eszközökhöz folyamodnak, mint mások megszólása, hamis információk, sőt rágalmazás. Előfordul, hogy elfogadhatatlan nyomást gyakorolnak bíborosokra, hogy befolyásolják szavazásukat a Bíborosi Kollégium egyes tagjaira vonatkozóan, akik valamilyen oknál fogva nem nyerik el tetszésüket.
Az esetek nagy többségében, aki ítélő bíróként lép fel, súlyos erkölcsi ítéleteket hozva, valójában semmilyen tekintéllyel nem rendelkezik ahhoz, hogy ezt megtegye. Akinek elsősorban a pénz, a szex és a hatalom jár az agyában, és ahhoz szokott hozzá, hogy ezek mércéjével értékelje a különféle valóságokat, nem képes arra, hogy mást lásson még az egyházban sem, mert tekintete nem képes a magasba nézni vagy leszállni a mélységbe, hogy megpillantsa a lét spirituális dimenzióit és indokait. Ennek eredménye, hogy teljesen igazságtalan képet festenek az egyházról és annyi tagjáról.
Mindez azonban nem változtatja meg a hívek magatartását, nem kezdi ki a hitet és a reményt, amellyel az Úrra tekintünk, aki megígérte, hogy elkíséri egyházát. Azt akarjuk, hogy az egyház hagyományának és törvényének megfelelően ebben az időszakban őszintén gondolkozzunk el a világ spirituális elvárásairól és az egyház evangéliumhoz való hűségéről, imádkozzunk a Szentlélek segítségéért, álljunk közel lélekben a Bíborosi Kollégiumhoz, amely hamarosan megkezdi a jó és a rossz megkülönböztetése és a választás nagy elkötelezettséget igénylő szolgálatát. Ez a feladat jelenti létezésének legfőbb okát.
Mindebben elkísér bennünket mindenekelőtt Benedek pápa példája és spirituális egyenessége, aki az imának akarta szentelni Nagyböjt kezdetét pápasága utolsó részében. A megtérés bűnbánati útja ez, amely elvezet Húsvét öröméhez. Így éljük meg ezt az időszakot most és az elkövetkező napokban: megtéréssel és reménnyel – írja heti jegyzetében P. Federico Lombardi SJ, a Vatikáni Rádió főigazgatója.
Forrás: Vatikáni Rádió
(vm)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése