Egyházunk ma, a Rózsafüzér Királynője ünnepén, két alapvető
üzenetre hívja fel a figyelmünket: az isteni hívásra való nyitottságra és a
csendes figyelem értékére. Jónás könyvének története arra emlékeztet minket,
hogy Isten üzenete mindig elér hozzánk, akár várjuk, akár nem. Nem számít,
mennyire zűrzavaros körülöttünk a világ, Ő folyamatosan hív – a szívünkben, a
családi otthonunkban, az iskolában, a munkahelyen, a közösségben. A figyelem, a
hallgatás és a cselekvés egyszerre kell, hogy jelen legyen: nem elég hallani,
követni is kell.
Az evangéliumban Mária példája mutatja meg az egyensúlyt: ő
leült Jézus lábaihoz, hallgatta tanítását, de ezzel nem passzivitásra buzdít,
hanem arra, hogy a figyelmes hallgatásból fakadó cselekvés legyen a hitünk
termése. Az életünk során gyakran rohanunk, elnyomja a zaj a lélek hangját,
mégis a mai kor emberének is van lehetősége Isten üzenetének befogadására: a
reményre, a szeretetre, a békére.
A mai világban, ahol a hitetlenség és a bizonytalanság
gyakran kétségbe ejt minket, a hiteles tanúságtétel a legerősebb fegyverünk.
Nem a félelem, hanem a bizalom vezessen, hogy családban, közösségben,
munkahelyen és akár az utcán is felfedezzük Isten jelenlétét. Az imádság és a
lelki csend segít, hogy észrevegyük: Isten mindig ott van a zűrzavar mögött, és
Ő a reményünk.
Ima
Uram, Rózsafüzér Királynője, Mária, kísérjen ma minket a
hallgatásban és a cselekvésben. Segíts, hogy a mindennapok zajában is meg
tudjam hallani az Úr szavát, és bátran éljek a szeretet, a béke és a remény
szerint. Tölts el bátorsággal, hogy a Te üzenetedet ne csak halljam, hanem
életem minden pillanatában cselekedjem is. Ámen.
Napi útravaló
„Figyelek az Úrra, és a szeretet útján járok.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése