Nem volt
nagy vitánk, de talán nem is tettünk „nagy dolgokat” az evangéliumért. Mégis,
ha ma sikerült egy sértést nem viszonoznunk, egy rosszindulatú szót
elengednünk, egy feszültséget belül elcsitítanunk – akkor már Jézus útját
jártuk.
Lehet,
hogy senki nem vette észre – csak Isten. És ez éppen elég. Mert a legmélyebb
átalakulások sokszor észrevétlenül történnek: egy sebet nem feltétlenül hangos
szavak, hanem egy csendben jelenlévő szív gyógyít. Egy ember lelke nem mindig a
logikus érveléstől nyílik meg, hanem attól, hogy valaki nem ítélte el, csak
vele maradt.
Ez a
csend cseppenként formálja át a világot. Nem robban, nem harsog – de hűséges, mint sziklára
hulló eső csepp, amely idővel meglágyítja. Isten Szolgája benned él, ha
engeded. És ha ma sikerült akár csak egy kis lépést tenni ebben a csendes
küldetésben, akkor már valami szent történt.
Holnap is folytathatjuk. Újra megkísért majd a zaj, a harag, a „nekem van igazam” lendülete. De már tudod: Jézus nem kiáltott – és mégis Ő ment végig a keresztúton. Veled is végigmegy.
🙏 Esti ima – Nagyhétfő estéjén
Uram,
Jézus Krisztus,
ma
este csendesen jövök Hozzád. Köszönöm, hogy ma is vezettél a békesség útján.
Nem mindig értettek meg, nem mindig tudtam tökéletesen szeretni – de Te láttad
a szívem törekvését.
Te,
aki nem kiáltottál, nem vádoltál, mégis igazságot és irgalmat hoztál a világnak
– taníts meg engem is ilyen szeretetre. Ahol csak lehetett, próbáltam csendben,
türelemmel élni. Kérlek, ahol gyenge voltam, ott erősíts meg holnapra.
🌟 Útravaló az éjszakára:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése