Péter arra buzdít, hogy ne kényszerből, hanem önként, ne önérdekből, hanem szeretetből, és ne zsarnokként, hanem példaképként éljük meg hivatásunkat. Ez minden keresztény ember feladata, hiszen mindannyian felelősek vagyunk a ránk bízottakért: családunkért, közösségeinkért, munkatársainkért.
Mit jelent ez a mindennapokban?
🔹 Ne kényszerből, hanem szívből! Ha úgy érezzük, hogy csak kötelességből segítünk másokon, álljunk meg egy pillanatra, és kérjük Istent, hogy újra felfedezzük a szolgálat örömét.
🔹 Ne haszonlesésből, hanem buzgóságból! Nem az a fontos, mit kapunk érte, hanem hogy mit adhatunk – egy jó szót, egy segítő kezet, egy kis odafigyelést.
🔹 Ne zsarnokként, hanem példaképként! A legnagyobb tanúságtétel nem a szavakban, hanem a tettekben rejlik. Ahogyan élünk, úgy vezetünk másokat Krisztus felé.
Péter megmutatja, hogy a keresztény élet valódi jutalma nem földi dicsőség, hanem a „hervadhatatlan koszorú”, amelyet a Legfőbb Pásztor ajándékoz azoknak, akik hűségesen és szeretettel szolgáltak.
Ma kérjük Istentől, hogy adjon nekünk nyitott szívet, lelkesedést és alázatot, hogy hivatásunkat örömmel és példaadó módon éljük meg!
"Uram, segíts, hogy mindig szívből, tiszta szándékkal és buzgón szolgáljalak Téged és testvéreimet!"
Áldott napot kívánok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése