Jézus nagyon szerette népét és
hazáját, azonban igen sokat gondolt egy másik országra. Szinte folyton arról
beszélt. Sokkal szebbnek és jobbnak tartotta, mint bármely más országot. Igaz,
ez az ország csak részben van ezen a földön. Értékes tartomány az a jó
emberek lelkében.
Területének nagy része a
földről átnyúlik az égbe. Egy ország, de több neve van. Így pl. Isten
országát mennyek országának is nevezik. Mindkettő ugyanazt jelenti. Isten
országán tehát ne földterületet értsünk, hanem azt, hogy ez Ország lakosainak
lelkében Isten a legfőbb úr.
 |
|
Mustár Fa a ködben - fotó Wordpress
|
Az akkori jó emberek
ugyancsak vágyódtak utána. Akárcsak a beteg a gyógyulás, a katona a békesség
után. Hittek abban, hogy Isten a világ ura és egyszer csak megszüntet
országában minden jogtalanságot és bajt, meghonosítja a békességet és a
jóságot.
Jézus azokhoz az emberekhez
intézte legelső beszédeit, akik bár különböző formában, de várták Isten
országának az elérkezését.
A földön akkor alakult
meg ez az Ország, amikor Jézus eljött hozzánk. Jézus ezt az Országot magával
hozta, de egyúttal terjesztette is. Így egyre népesebb lett.
Hogyan terjed ez az
ország? Jézus szerint, mint mustárfa a kertben, és mint a kovász a
tésztában.
Jézus a mustármag hasonlatával azt a nagy ellentétet emeli
ki, mely országának szerény kezdete és beteljesedése között van. Kezdetben a 12
apostolból, 72 tanítványból és néhány hívőből álló közösség, idők multával
pedig a világon mindenütt jelenlévő keresztények közösségei.
Jézus a mustármag példázata
által egy titkot árul el a tanítványainak és nekünk is: Az Isten Országa nem
tömegek, fegyverek és politikusok erején nyugszik. Az Ő országa egy gyengének
látszó üzenetből indul el és az által növekszik.
Az Isten-ország akkor
növekedett igen erősen, amikor az apostolok egymás után alapították a
keresztény közösségeket. Szép volt a növekedés akkor is, amikor a szent
királyok, mint Szt. István, Istenhez vezették népüket.
Jézusnak a kovászról szóló hasonlatát azok értik könnyebben,
akik házikenyeret fogyasztanak. Jézus is, mint minden gyermek, nagy figyelemmel
kísérte édesanyját, amikor kenyeret sütött. – Tudjuk, a kenyérsütésnél igen
fontos szerepe van a kovásznak. A kenyér és kenyér közti különbséget nagy
részben a kovász magyarázza.
Jézus nem azt mondja,
hogy Isten országa a kovász. Inkább e kettőnek: a kovásznak és az Országnak a
hatását, a működését hasonlítja össze. Hogyan
dolgozik a kovász? Nem látjuk. A szakácsasszony még le is takarja a
tésztát. Nem látványosság az Isten-ország növekedése sem. Nem
kirakatmunka, mert a lelkekben történik. Jóság, szeretet, áldozat, mind a
csendet, a rejtettséget szereti.
Jézus még mást is
megfigyelt. Egy kevés kovász mennyi sok lisztet képes megkeleszteni. Milyen
nagy a hatóereje! Az Isten-ország hatékonyságát Jézus kegyelme adja. Ez is
erős, sőt legyőzhetetlen hatalom. A kovászról szóló hasonlatával Jézus azt is a
lelkünkre köti, hogy higgyünk és bizakodjunk az ő erejében. Ahol őt befogadják,
ahol ő dolgozik, ott a jó győz: erősödik, szépül az Isten-ország.
Ne feledjük: Igazi hazánk a
mennyben van, de oda az út a földön átvezet - mondotta szentéletű püspök atyánk,
Márton Áron.
Érdemes elgondolkodni a mai napon azon, hogy
- mit jelent számunkra a
mustármag és a kovász hasonlata?
- mit jelent mustármagnak és kovásznak lenni ebben a világban, nekem
személy szerint, aki e sorokat olvasom?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése