„Hűség a kicsiben – út Isten országához” - Évközi 25. vasárnap üzenete

Bibliai alap: Ám 8,4-7 •1Tim 2,1-8 • Lk 16,1-13

A mai vasárnap mindhárom szentírási részlet, amit hallottunk, ugyanarra hívja fel a figyelmünket, vagyis Isten nézőpontjából kell értelmezni az életünket, döntéseinket, kapcsolatainkat, a pénzhez és hatalomhoz való viszonyunkat.

Amos próféta könyvéből kemény szavakat hallottunk: Isten nem nézi jó szemmel, ha valaki a szegények nyomorúságát kihasználva akar meggazdagodni. „Soha nem felejti el tetteiket” – mondja az Úr (Ám 8,7). Ez figyelmeztetés nekünk is, ugyanis minden tettünknek súlya van Isten előtt.

Szent Pál Timóteushoz írt levelében imára buzdít „minden emberért, a királyokért és minden vezetőért” - imádkozzunk (1Tim 2,1–2). Nem elég tehát csak magunkért imádkozni, hanem felelősséget kell hordoznunk egymásért. Ha békére vágyunk a világban, a családban, a közösségben, akkor kezdjük azzal, hogy szívből imádkozunk – barátért és ellenségért, a velünk jóban levőkért és a rossz hírünket keltőkért, a vezetőért és az egyszerű emberért egyaránt.

Az evangéliumban pedig Jézus a „hűtlen intéző” példabeszédét mondja el (Lk 16,1–13). Első hallásra zavarba ejtő: miért dicséri meg a gazda azt az embert, aki elherdálta a vagyonát? Természetesen nem azért, mert becstelen volt – hanem azért, mert okosan, előrelátóan gondolkodott: nem tétlenül várta, hogy baj érje, hanem próbált biztosítékot szerezni a jövőjére.

Jézus nem azt tanítja ezzel, hogy legyünk csalafinták, hanem azt, hogy ugyanilyen okosan tervezzük meg a lelkünk jövőjét is.

Az emberek gyakran rengeteg energiát fordítanak a földi életük biztosítására: a munkára, a házra, a pénzügyekre, a tanulásra. De mennyi energiát fordítunk arra, ami a legfontosabb: az örök életre, az Istennel való kapcsolatunkra?

Ezért mondja Jézus: „Aki hű a kicsiben, az a nagyban is hű.” Mit jelent ez?

• Ha a mindennapok apró dolgaiban – egy becsületes munkanapban, egy tiszta szóban, egy imádságban, egy jócselekedetben – hűségesek vagyunk, akkor a nagy dolgokban is helyt fogunk állni.
• De ha a kicsiket elhanyagoljuk, ha apró dolgokban csalunk, ha megalkuszunk, ha nem vagyunk kitartóak az imában, akkor nagyobb megpróbáltatások idején sem lesz bennünk erő és állhatatosság.

Mit jelent ez nekünk, itt és most?

·        A fiatalnak, aki az élet értelmét keresi: azt jelenti, hogy ne a nagy tervekkel kezdje, ne a gyors sikereket hajszolja, hanem a mindennapi apróságokban legyen becsületes, szorgalmas, figyelmes – mert ott érlelődik a jövő.

·        Az idősnek: hogy tapasztalatait és imáit ne becsülje le. A család gyakran az ő szavaiból és példájából kap, illetve kellene, hogy kapjon tartást.

·        Az édesapának és az édesanyának: hogy a család iránti felelősségben, a kenyérkeresésben és az otthon melegének megteremtésében is ott ragyogjon az Istenbe vetett bizalom.

·        A munkásnak: hogy izzadtságos munkáját tisztességgel végezze, s ne tegye hiábavalóvá a kapzsiság vagy a csalás által, hanem legyen tisztességes, mert Isten szeme látja.

·        Az értelmiséginek: hogy gondolatai és döntései ne az önző, saját érdeket, hanem a közjót szolgálják.

·        A gyermeknek: hogy merjen rácsodálkozni a világ szépségére, és tanulja meg értékelni a kicsiny jótetteket, mert az apró figyelmesség is nagy érték.

·        A nagyszülőnek: hogy imáival, türelmével és derűjével erősítse a családot.

·        A magányosnak: hogy ne veszítse el a reményt, mert Isten vele van a csendben és hűségesen mellette áll.

·        A közösségben élőnek: hogy másokat bátorítson, ne ítélkezzen, hanem biztatást adjon.

·        A hitben erősnek: hogy alázattal mutassa az utat.

·        A kételkedőnek: hogy ne féljen keresni, mert Isten türelemmel vár és a zörgetőnek ajtót nyit.

·        A szenvedőnek: hogy könnyeit imává formálja.

·        Az örömben élőnek: hogy hálát adjon, és örömét megossza másokkal is.

Ma, amikor a hírekben annyi bizonytalanság, háború, szegénység és félelem szerepel, könnyű elcsüggedni. De Jézus evangéliuma emlékeztet: a remény a kicsiny dolgokban születik. Nem tudjuk megváltoztatni a világot egyetlen lépésben, de minden nap tehetünk valamit: egy becsületes munkát, egy jó szót, egy imát, egy apró segítséget.

A pénz önmagában nem rossz – de lehet bálvány. Ha Isten elé helyezzük, rabszolgaságba dönt. Viszont, ha eszközként használjuk mások javára, szeretetre, segítségre, akkor áldássá válik. Ezért mondja Jézus: „Nem szolgálhattok egyszerre Istennek és a mammonnak.”

A mai evangélium üzenete világos: a kicsiben való hűség vezet a nagy dolgokhoz. Az apró figyelmesség, az őszinte ima, a tisztességes munka, a szeretettel kimondott szó: ezekből épül fel Isten országa bennünk és körülöttünk.

A házi feladat a jövő hétre:

• Legyünk hűségesek a kicsiben!
• Ez lehet egy mosoly a családban, egy türelmes válasz a munkahelyen, egy segítőkész gesztus az iskolában, egy rövid ima az utcán járva, egy apró segítség a rászorulónak. Ezekből a kicsiny, hétköznapi tettekből születik meg a nagy: az örök élet.

Ehhez kérjük Égi Édesanyánkat, Szűz Máriát, hogy segítsen minket hűségesnek maradni. És hívjuk segítségül templomunk védőszentjeit, Szent Pétert és Szent Pált, hogy közbenjárásukkal erősítsenek bennünket, hogy mindig Isten országát válasszuk, és ne a mammon szolgálatát. Ámen.